Találkozás a párizsi osztrigával: szerelmi viszony egy tökéletes étellel – eredetiben így hangzik Mireille Guiliano új könyvének címe (borítójára nálunk ez került: A francia nők nem számolnak kalóriát – Ínyencségek Párizsa), de az sem fog csalódni benne, aki életében egy árva osztrigát sem engedett le a torkán.
Mörk Leonóra: Étcsoki és mackónadrág
Gyerekkoromban két nagy vágyam volt: hogy én is ugyanolyan mackóruhát hordhassak, mint mindenki más, és hogy engem is ugyanúgy hívjanak, mint mindenki mást.
Sós Evelin: Varga bácsi cukrászdája
A torta, amit karácsonyra kaptunk, a Ráday utcai Nándori cukrászdában készült. 1957-től működnek, a mostani tulaj, Nádori László nagybátyja alapította, a Varga bácsi.
Petrőczi Éva: Egy új gasztrokönyv apropóján
Scur Katalin könyvében a számtalan szeretni való és meggyőző „főzőcskézzünk együtt!” epizód arra nevelheti a felnőtteket, hogy a munkába érdemes bevonni a család gyereknépét is.
Debreczeny György: Legyen ma csodás a gulyás
majd marha leszek lábszárat venni / ráadásul pont 60 dekát / na meg 40 deka krumplit / hát annyit én nem tisztogatok / rengeteg a dolgom nincs erre időm / a televízióban keresgélni egész nap / a tölteni való paprikát
Ferber Katalin: Együnk japán tésztát!
Néhány éve szélsebesen terjedt a Kínából elindított „hír”, amely szerint Marco Polo, miután sokféle kínai tésztát evett, olyannyira ízlett neki mindegyik, hogy az olaszok ezen felbuzdulva csináltak spagettit. A hír szép, csak nem biztos, hogy igaz. Az viszont kétségtelen, hogy Kelet-Ázsiában, így Japánban is rengeteg tésztát eszik mindenki, mert gyorsan elkészíthető, könnyű étel, finom és sokféle van belőle.
Triceps: Jézus fia – Szabadka, 1966 (részlet)
Nyomorult tél. Nincs munka, kevés a tartalék dinár, élelem. Szépen vagyunk, de azért szépen vagyunk. Csak egy sovány, nyolcvankilós húsdisznót vágtunk, felesben a rokonokkal.
Varga Marina: Gasztrotúrán a kimondhatatlan nevű ételek hazájában
Ha valaki egy kimerítő kaukázusi túra során betér egy grúz vendéglőbe éhségét és kulináris kíváncsiságát csillapítani, akkor igen nehéz helyzetben találhatja magát. Hiába vannak ugyanis a grúz ételek nevei a honi ábécén kívül latin és cirill betűkkel is feltüntetve az étlapon, elég könnyű elveszíteni a fonalat a phkhalik, themalik, khinkalik, lobianik és badrijani nigvzitek között.
Zsubori Ervin: Gyertyafényes
Egyetlen éttermet sem találtunk nyitva a környéken, pedig egészen Újpest központjáig elzarándokoltunk az öreg víztorony melletti lakótelepről.
Ferber Katalin: Japán finomságok – a miszó
Az év vége Japánban is az ajándékozás időszaka, s gyakran előfordul, hogy ismerősöknek, rokonoknak csinos kis fahordókban miszót küldenek. Hűtőben nem szabad tárolni, mert a fermentáló gombát a túl alacsony hőmérséklet elpusztítja, de nagyon sokáig eláll anélkül is.
Székelyhidi Zsolt: Sós rúdt sütsz, kis szűcs?
A rudak csak sajtolódtak, / a rudak csak sóillatoztak, / a rudak csak fektek-keltek…