Sárkány Viktória: Porcelánidill
Bő tíz éve az egyik szomszédom áthívott magához egy teára, és legnagyobb meglepetésemre csoda szép porceláncsészéből kínálta nekem a frissítőt. Én megrettentem, ő csak legyintett…
UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
Bő tíz éve az egyik szomszédom áthívott magához egy teára, és legnagyobb meglepetésemre csoda szép porceláncsészéből kínálta nekem a frissítőt. Én megrettentem, ő csak legyintett…
Vettem ugyan, méghozzá ünnepi mintásakat, az idei karácsonyra is, de nem dobtam ki a régiek közül azt a két fő-fő kedvencet sem – igen, igen, egy pöttyöset és egy katicásat –, amelyek még gyógyítható állapotban voltak, sok-sok, meglehetősen viharos szolgálati évük ellenére.
Milyen ügyetlen ez a nagyi! Megint túltöltötte a csészét! De hogy minden egyes alkalommal?
Erős kombó.
Rendes házban legalább egy héten egyszer esznek húslevest, mondta apám tállyai nagynénje, aki olyan szegény volt, mint a templom egere, de tényleg minden héten leölt egy tyúkot, vagy kacsát a hátsó udvarból.
Vegyes vitamin.
Szerencsére az amszterdami szülők ragaszkodtak hozzá, hogy a gyerekeik szirupos ostyát meg fűszeres kekszet ajándékozzanak mikulásra, és legutóbb a népharag elsodorta azoknak a túlbuzgó polgármestereknek a kísérletét, akik be akarták tiltani a spekulatiusfigurákat.
Azt gondolhatnánk, nincs az az információmorzsa, amit az elmúlt kétszáz év során a német szakemberek ki nem derítettek legnagyobb költőjükről. Ám meglepetések mindig érhetik az embert.
A pácolt hermelint a november végi időszakban a legjobb elkészíteni.
Jól indul!
Egy kivi szabályos szíve
lett a mai nap legnagyobb öröme;
ostorozó, egyszerre pulzus-pörgető
és zsigereket facsaró két hét után…
Hosszabb idő után újra.