B. Tomos Hajnal: Rendhagyó gasztroirodalom
A napokban meglehetősen egyedi eseménynek voltunk tanúi Négyfaluban (Brassó megye). Százszázalékos magyar ajkú közönség előtt románul mutattak be egy magyar nyelvű könyvet.
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #25 / Izraeli ízvilág 6 – Palesztin vacsora
Utolsó izraeli vacsoránkon hagyományos palesztin ételeket költöttünk el. Egyszínű kék papírterítővel leterített hosszú asztalra hordta ki a mesterszakács óriási tálakban a fogásokat.
Gergely Tamás: Szíves jó étvágyat!
Finom szendvics ízléses zacskóban, amin nemcsak az uzsonna tartalma van feltüntetve, hanem általában kézzel írva a dátum is. Esetenként pedig a dátum mellett egy szív…
Géczi János: A slambuc
A mélytűz nem éget s füstöt sem ad. / A slambuc nem tűri a lángot, / ha hirtelen, sem azt, ki felügyeli.
Sárkány Viktória: A szerelem illata
Először a szerelmi láznak tudtam be, mikor egy teljesen jelentéktelen külsejű édes kenyérféleségbe beleharapva azt éreztem, hogy „ó édes istenem, ez egy mennyei manna”…
Szentmiklósi Tamás: Olasz étterem Budapesten! – hatvanas évek
A szégyenek szégyene a hatvanas évek közepe táján sújtott le rám, amikor csoda történt Pesten, mert a város szívének kellős közepén megnyílt egy olasz vendéglő – a Napoletana.
Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #24 / Izraeli ízvilág 5 – Akko
Tengerparti nyaralásunk utolsó napján Akko városában egy tradicionális zsidó étterembe tértünk be ebédelni.
Kemény György: Caprese kontra Spagetti
Jóízű döntetlen.
Gergely Tamás: Marmande
Nem sok a fél, kis méretű paradicsom, a mellékelt fotó talán bizonyítja, viszont az íze – ezért mesélem el.
Kállay Kotász Zoltán: Zacc
A ziccer a friss zacc, az egyszeri zacc, / a többször lefőzött már nem klafa, / néha tehát friss őröltből is kotyogtatni kell, hogy legyen friss zaccunk, / és ügyesek legyünk és maradjunk…
Gergely Tamás: A zászlós extra
Karolinska kórház, Stockholm, június 6-a. A tálcán, amelyiken az ebédem hozzák, kis meglepetés szerénykedik, egy szelet eperlekváros tekercs, amibe egy miniatűr papírzászlót szúrtak.