Kállay Kotász Zoltán: Babra megy a játék
– Gyere, muki, segíts! / Megindulok az előszobán át a konyhába. / – Kiválogatod a kavicsokat? / Elém borít a kerek fémtálcára félkilónyi szárazbabot.
UZSONNÁZÓ AZ ÍZEMLÉKEZETHEZ
– Gyere, muki, segíts! / Megindulok az előszobán át a konyhába. / – Kiválogatod a kavicsokat? / Elém borít a kerek fémtálcára félkilónyi szárazbabot.
Virslipáros.
Nem mondható, hogy meg sem kínálta.
Városok, arcok. / De semmi nem marad / úgy meg, kövületként, / bennem, mint / két szürke-piros / bonyhádi lábas / a bridgeporti bolhapiac / vackai közt.
A hús- és krumplidarabkák ízét a kápiapaprika-krémbe mártogatva olyan kellemesen fűszerezi meg, hogy semmilyen itallal nem kívánom leöblíteni.
Installált tízórai, kissé viharvert tányéron feltálalva.
Több évtizede már, de még ma is úgy idézik fel a nővérek azt a régi nyarat, mikor Sándor brassóit főzött a vendégeknek.
Bébispenót / és reszelt sárgarépa / együtt küzdenek, / hogy tavasz legyen.
Volt is, lesz is…
Folyton versengtünk. A görögdinnyét illetően például abban, hogy ki tudja szebben megfaragni.
Csíracsápok.
Szúrós István-napi hőség, / vadalma, vagyis vackor / illata árad…