10 napot töltöttem Núbiában, a mai Szudán területén, igazi expedíciós körülmények között. Tizenkét fős csoportunkat nyolc ember szolgálta ki. Mindent vittünk magunkkal. Külön élmény volt a piacokon bóklászni Dongolában, Karimában és Kartúmban.
Székely Ervin: Hogyan (nem) lettem konyhamalac
Gyerekkoromban az étkezési preferenciám rendkívül egyszerű volt. Szerettem a bécsi szeletet krumplipürével és savanyúsággal, valamint a pogácsát; nem szerettem a puliszkát és a töltött paprikát; az összes többit az ehető, de unalmas kategóriába soroltam.
Jászberényi Attila: A tökéletes szalonnasütés elmélete
No, de próbáljunk fölülemelkedni a hüllőagy és a népnemzeti meghatározottságok jég- és kőkorszakba vésett törvényein, és megalkotni az egyetemes, barlangfalra vetülő árnyékként is érvényes platóni ideát a szalonna sütésének européer kompromisszumának érdekében.
Gergely Tamás: Aranyóra, spárgástul – avagy a kis-Nobel
Az aranyórát feleségem, Éva kapta a várostól, negyedszázados kitartó munkájáért; a spárga nem „madzag” ez esetben, hanem a növényspárga, amiből igen ízletes levest szolgáltak fel. Nem akárhol, hanem a stockholmi városháza nagytermében.
Vass Tibor: Medvehagymás vers
bosszant, hogy azt olvasom a medvehagyma-leírásban, / tán nem túlzás elnagyoltnak nevezni, hogy északkeleten hiányzik, / miért pont kis északkelet-féleségeken kell / hiányoznia a medvehagymának, / Nagyhárs északkeleten van, Orfűhöz képest is, / itt nem láthatok élőben medvehagymát (…)
Eugenia S. Lee: Gardénia kimcsi a forró napokra
A kínai kel torzsához közel eső része annyira vakítóan fehér, hogy az olyan is marad. A középső levelek, a beleszelt retek, illetve a körtecsíkok sárgára változnak, a fűszerpaprika tűzvörös, az újhagyma és a káposzta külső levelei pedig élénk zöldek. Az egyik legszebb étel, amit valaha kóstoltam.
Faragó József: Dalmát idők – óra helyett kávé
Dalmáciában az idő mértékegysége a kávé. Ha valaki késik egy találkozóról, nem gondolják, hogy baj érte. Az a legvalószínűbb feltételezés, hogy beült egy kávéra.
Sós Evelin: Elhagyott menyasszonyok a Vörösmarty téren, pezsgővel
Kimondhatatlanul szeretem a váratlan csodákat, és szerencsére sok ilyesmiben lehetett részem. Az egyikhez íz is kapcsolódik: egy pohár pezsgőé.
Simon Magdolna: Narancsdzsem-kísérletek, avagy hogyan főzzünk be visszafelé
Vettem narancsdzsemet, klasszikus keserű, gyorsan elfogy, és nem olcsó. A kis üvegen nagyítóval elolvastam, hogy mégis miből készülhet. Enyhén elbizakodva gondoltam, talán nem lehet olyan bonyolult.
Abafáy-Deák Csillag: Velencei Biennálé 1.2: Kávéscsésze, gyűjtőknek
Matteo Thun olasz sztár designer 1992-ben alkotta meg az illy cég jellegzetes formájú csészéjét, aminek mintáját minden évben más művész jegyzi, s amelyek a gyűjtők körében egyre magasabb áron kelnek el. Nekem is van kettő…
Abafáy-Deák Csillag: Velencei Biennálé 1.1: Olasz presszókávé, magyar krémmel
Ki gondolná, ha a reklámfelületen olvassa az illy nevet, hogy az nem kitalált fantázia név. Azt még kevesebben gondolják, vagy nincs elég fantáziájuk, hogy akárcsak feltételezzék, ez magyar név.
Eugenia S. Lee: Dzsáng és kimcsi, a koreai gasztronómia két alapköve
A dzsáng tulajdonképpen ételízesítő, de annyira fontos, hogy anélkül nem képzelhető el koreai étel. Kimcsiből több száz féle van, mind valami érlelhető zöldségből készül, és közös tulajdonságuk, hogy fermentálva fogyasztjuk őket.