Horváth Ira: Az orosz erdő áfonyája
Ha áfonya, akkor nekem mindig az erdei áfonya jut eszembe, frissen fejt tehéntejjel. Gyerekkoromban többször nyaraltam anyukám és nagymamám falujában, Andrejevóban. Tizenöt-húsz rönkház, fatüzelésű bánya (orosz fürdő), nagy, rejtelmekkel és mindenféle finomsággal teli erdő, gombászás, bogyógyűjtögetés. Mi, legapróbbak is mentünk az asszonyokkal erdei szedret vagy áfonyát szedni, méretarányos, nyírfakéregből készült kis kosárkákkal a karunkon. A begyűjtött gyümölcs nagy részéből lekvár készült, a saját kosárkáink tartalmát pedig mi, gyerekek – friss tehéntejjel, leveses tányérból, leveseskanállal – megehettük. Azóta is ezt a képet látom, amikor a piacon vagy az utcán áfonyát kínálnak. Amely persze nem ugyanolyan.
Szobiraty gribi is jagodi!
Nagyobb szemű volt az orosz áfonya?
Amiket itt nálunk árulnak, azok termesztettek, nem vadon termők és gyakran éretlenek is. Ira még ismerheti az eredeti ízt!