Lakner Zsuzsa: Őszi reggeli

Nemrég láttam egy riportot egy hétvégi összejövetelről, ahol a résztvevők az erdőt járva a túlélést és a vadon termő ehető növények felismerését tanulták. Így, ősz táján azonban a városban is lehet eszegetni.

Reggeli vonulási utamon először szederbokrok mellett haladok el. Egyik mindjárt a házunk mellett fordult termőre az idén, a másik meg egy kert élő kerítése. Nem sokkal ezután duci galagonyák következnek. Mire ezeket megeszegetem, kezdhetem szemügyre venni a temető mellett újra termést hozó vadszamóca aznapi hozamát. Levendulabokrok jönnek eztán, egy többlakásos családi ház rézsűjén. Muszáj futólag kicsit megdörzsölni a lila kalászokat. Pazar aromát adnak egy friss lekvárnak vagy kekszen sült forró baracknak. A csipkebogyó az óvodánál még nem kész, de már csak hetek kérdése és édessé érik… Aztán lassan kezdenek hullani a mogyorók is a kis téren, ahol a fa alá hamarosan a helyi kézművesek rakják majd ki a portékáikat.