Hegyi Zoltán Imre: Tejet öntő lány (Jan Vermeer van Delft, 1660 körül)

Csak a kezem figyelje, jó uram.
Az én csöpp, cselekvő, szép kezem.
A ruhám, ámbátor sárga, illedelmes,
nem illegetem magam a tejhez –
e kézzel nem én rendelkezem;
csak a kezem lesse, tisztelt uram.
Az én csöpp, cselekvő szép kezem.

Jó példa, úgy ám, én így jó, uram.
Holnap vasárnap, és úrvacsora.
hitünk nem tűr meg gyóntató papot,
de nem is volna mit suttognom ott –
nem nyálaz össze kéjvágy vicsora,
rajtam nincs sok nézhető, uram.
Holnap vasárnap, és úrvacsora.

Erjedni öntöm a friss tejet, uram.
s nem nézek önre, mert ez így helyes –
csak férjuramnak ringó faros, mellyes,
a ruhám ámbátor sárga, illedelmes;
arcomra szűrt fény pírt ha rétegez,
azt még ön se lesse, piktor uram…
Csak tejoltó, munkálkodó kezem.

Jan Vermeer van Delft Tejet öntő lány (The Milkmaid – a magyar fordításban gyakran: Tejet öntő nő, vagy Tejet öntő asszony) című képe az amszterdami Rijksmuseum gyűjteményében található | Kép forrása: Wikipédia