Gyanútlanul épp a konyhában forgolódtam, amikor szeptember 23-án, délelőtt 11 óra 8 perckor váratlanul befutott egy csetüzenet; valahogy így:

ZSE: Szia Virág, fent az anyag. Nagyon szép lett, köszönöm. (Végül betettem belülre a linzert is.) Szép vasárnapot, üdv, Ervin
BV: Köszi szépen! Épp sütök… 😀
ZSE: Akkor arra látatlanban be is jelentkeznék…
BV: Devil’s cake elvileg…
ZSE: Már jó!
BV: Meglátjuk, meglátjuk, mit tartogat az ördög mára.
ZSE: Vigyázz, mert az ördög a hozzávalókban lakozik…
BV: Azaz! 

Kicsit később…

BV: Hát ez már-már parabola: míg cseteltünk, odakapott a mogyoró a serpenyőben… közeledik az ördög!
ZSE: Oké, kiszálltam. És vállalom a teljes felelősséget…
BV: 😀

Aztán kiderült, hogy az ördög velem van: pokolian jó első sütést lett. Talán pont azért, mert a fő Kantinos, ZSE itt volt az éterben, és a mogyoró kissé odapörkölődött.


Kép: FotonFotó – Székelyhidi Zsolt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel