Az ollós kompozíció nem valamelyik nemzeti ünnepünkön készült, hanem vasárnap reggel a teraszon, ráérős reggelizés közben, néhány perccel azután, hogy tőből metszettem egy csokor snidlinget, amit mindenféle mosogatás és szárítás nélkül azonnal a tányérra helyeztem, majd metélésre alkalmas eszközzel – merthogy metélőhagyma a rendes magyar neve az Allium schoenoprasumnak – elkezdtem metélni, rá egyenesen a sós vajjal megkent pirítósra. Néhány órával később a hal mellé készített joghurtos-tahinis mártásba is ezt szórtam, és figyelmeztettem magam, hogy majd el ne felejtsem a virágzáskor begyűjteni a gyönyörű snidling-virágokat, és beáztatni fehérborecetbe, ahogy Piszkétől tanultam, mert így lesz majd isteni hagymaízű ecetem télire. Tehát ez is csak egy átlagos vasárnap reggel volt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel