Petrőczi Éva: Kner néni ételleírásai a családi receptkönyvben
A gyomai Kner Izidor bácsi megbecsült barátja volt dédapámnak, Vaniss Gyulának, egyik fia, Kner Imre pedig nagyapámnak. Ezúttal azonban nem róluk írok, hanem a nevezetes „könyves” dinasztia egyik hölgytagjáról. Kner Izidorné, született Netter Kornéliáról, aki 1889-ben lett Izidor felesége és méltó társa. Jótékonysági munkája köztudomású, az azonban már kevésbé ismert, hogy elkötelezett amatőr népdalgyűjtő is volt. Az 1936-ban Szegeden kiadott Kis Kalendáriumban tizenöt gyomai és Gyoma környéki dalt tett közzé, amelyeket ő gyűjtött. Mégpedig egy nagy társadalmi életet élő család konyhaművészetben is jeleskedő úrnőjeként.
Dédanyám, Seifmann Ida halálának évében, 1935-ben (ugyanekkor hunyt el családunk barátja, Kner Izidor is) nagymamám, Vaniss Margit a gyászmunka életigenlő formáját választotta. Határozott, erőteljes kézírásával lemásolta dédanyám nehezen olvasható receptkönyvét, amelyet át- meg átszőttek a „Kner néni”-féle ételleírások. Most megjelenő, Ida és Gyula – Dédszüleim története című könyvem függelékében több is olvasható közülük, de két „recipét” most itt is közzéteszek:
Tök télire (Kner)
„Legyalulni, lesózni, kinyomni, gyúródeszkára tenni, hogy a leve jól lecsurogjon. Gyenge ecetes vizet forralás után kihűlve reá öntjük, ha már üvegben van, melynek aljára kaprot tesznek. Kidunsztoljuk a forrástól számított 1 percig.”
Sonka pác (Kner)
„1 sonkához 2 deka coriander, 3 deka szegfübors (mindkettő összezúzva), 1 girizd fokhagyma.”
A régi Gyoma anyaszívű nagyasszonya, Kner Izidorné 72 évesen lett az auschwitzi áldozatok egyikévé.
Petrőczi Éva: Ida és Gyula – Dédszüleim története | Katica-Könyv-Műhely, 2019 | 280 oldal, 3600 forint
