Faragó József: Dalmát idők – óra helyett kávé

Dalmáciában az idő mértékegysége a kávé. Ha valaki késik egy találkozóról, nem gondolják, hogy baj érte. Az a legvalószínűbb feltételezés, hogy beült egy kávéra. Ezért aztán a várakozó is kér egy kávét. Így könnyen előfordulhat, hogy barátok, barátnők a megbeszélt találkozó helyett egymástól nem túl távol eső helyeken külön-külön kávéznak. De nem idegesítik magukat. Előbb-utóbb csak összefutnak valamelyik kávéházban.

Splitben, Dalmácia nem hivatalos „fővárosában”, a kávézó egységek 15–20 méterenként követik egymást. Tehát az elfogyasztott kávék száma egyben a távolság mérésére is kiválóan alkalmas. A környékbeli alvó városkákban, például a Kastelákban, melyekből éppen hét van, szintén nem kell 30 méternél többet gyalogolnunk, hogy kávét kapjunk. Egy született dalmát ennél nem is gyalogol többet, mert ahogy egy régi közmondás tartja, aki ennél többet talpal, már nem is igazi dalmát.

A dalmát kávézó reggel hatkor nyit. El sem téveszthetjük a nyitás időpontját, mert ebben az órában már minden templomtoronyban teljes erővel harangoznak.

Friss újságokat is találunk a kávéházakban. Bár a hírlapok léte önmagában is meglepő a magyar utazónak. Igazán megdöbbentő a számuk. Szóval, nem egy, nem kettő és nem is három, hanem… Sőt, még annál is több.

Nagy pohár jeges ásványvíz mindig jár a kávé mellé. És citromot is kérhetünk. Mindez azért érdekes, mert az ásványvíz szólóban kétszer annyiba kerül, mint a kávé. A limonádé meg háromszor annyiba. Nem véletlen, hogy minden bennfentes kávét iszik.

Változatos néven futnak a kávéházak, de vannak azért visszatérő motívumok. Kedvelt és gyakori elnevezés a Tin. A bohém dalmát költőre, Tin Ujevićre utalva. Nem ritkán egész verseit festik a falra. Néha ellenben annyi is elég cégérnek, hogy „Imaš Coffee”, vagyis „Van kávéd”.

Dalmáciát nagyon lehet szeretni. Ha nem először jár valahol az ember, akkor még a helyi zöldséges is számon tartja, hogy visszatérő vendég. Ilyenkor a pár szem paradicsom, a zacskó hagyma mellé elkerülhetetlen egy csésze bosnyák (török) kávé. Meg az ezzel járó terefere: nagy a hőség, nőnek a gyerekek, megint fáztak télen az olajfák. Kedvenc tájnyelvi fordulatom: puše bura kao luda – vagyis már megint bolond szél fúj.

Vélemény, hozzászólás?