Gergely Tamás: Hol eszik a Budapest-süteményt? A macska tudja…

Ülünk a stockholmi Vete-Katten nevű cukrászdában, a főváros szívében, előttünk kávé meg sütemény, a cappuccino tetején levél alakú hab; nem ugyanaz a levél a két csészében, hogyan csinálják? A sütemény neve: Budapest, eléggé népszerű a svéd íny számára. A Vete-Katten majdnem olyan, mint a Gerbeaud, ha valaki ad magára, akkor munkahelyre, születésnapi asztalra onnan vásárol.

A Vete-Katten nemsokára száz éves, és sajátosan svéd története van: alig pár évvel a nők szavazati jogának a kiharcolása után született meg, kifejezetten a munkába állt – főként irodista – nők számára. A neve… Hát, a neve úgy született meg, hogy az új lokálnak nem volt neve, s amikor a tulajtól kérdezték, hogy mégis mi lenne-volna, akkor úgy válaszolt, hogy „det vete katten”. Szó szerint „a macska tudja”, jelentése körülbelül: „tudja a bánat”. Ami aztán ráragadt az új vállalkozásra.

No, de a Budapest sütemény… Azt tudjuk, hogy egy Ingvar Strid nevű cukrász kezdte el sütni a vidéki Vetlandában, 1926-ban. Feltehetőleg egy budapesti útja után; cukrászok, szakácsok szívesen utaznak kíváncsiskodni idegenbe.

A „Budapestbakelse” annyira népszerű, hogy saját napja is van: május 1-én tartják. Gondolom, hogy Budapesten nincs Budapest-sütemény. Mint ahogy brassói káposztát sem Brassóban készítenek, hanem Kolozsváron, a kolozsvári káposzta pedig Brassóban kerül az asztalra… Úgyhogy nem csodálkoznék, ha a Gerbeaudban nem lehetne két Budapestet kérni, arra viszont még inkább kíváncsi vagyok, mikor jelenik meg ott a Stockholmról elnevezett sütemény…