Kemény György: Hommage á Kusama Yayoi
Maci a Málnásban.
Hónap: 2019 július
Faragó József: Inćuni nélkül nincs vendégség
Főcsapásként induljunk ki abból, hogy ha halászünnepen parázson pirítják a piacon eladhatatlan apróhalat, az jó eséllyel srdela lesz, míg az asztalon lévő pácolt különlegesség esetén sanszosabb, hogy inćunnal van dolgunk.
Halász Géza: Süllő, két nagyszülőre
Történet arról, amikor az ember süllőt kap az unokájától ajándékba.
Székely Ervin: Milánói pacal, Cserna-Szabó után szabadon
Az egész egy könyvbemutatóval kezdődött. Cserna-Szabó András látogatott el Nagyváradra.
Krnács Ágota: Fügék és kilátások
Mit bokor? Ez már fácska, ami most júliusra mutatta meg igazi arcát, és napi szinten már 5-6 érett termést tudok leszedni róla. Ő itt született, a 19. emeleten, kimozdulni már nem nagyon akar, csak gyönyörködni a kilátásban.
Nagy Izabella: Véletlenül vegán
Végül is melyik a kedvenc tortád? A gyümölcsös, könnyű torta. Milyen gyümölcsös? Bármilyen.
Pető Tünde: Lakrids forevör!
Harminc évi dániai tartózkodás után mostanra sikerült lokalizálnom azt a jelenséget, amiben a dán és a magyar kultúra élesen eltér egymástól. Ez pedig nem más, mint a medvecukor (dánul: lakrids) fogyasztása.
Gergely Tamás: Viking vacsora
Utazunk Rottnerosba, az Edda szenzációs előadására. No de a viking idők viking vacsorát követelnek, az előadás jegyével együtt Stockholmból interneten megrendeljük a színház „kantinjában” felszolgálandó menüt.
Faragó József: Bajai halászlé #4 – Tűzgyújtástól virradatig
Maga a halászléfőzés alig negyedóra. Szerencsére, hiszen ha a több ezer bográcsban valami húzós alaplé készülne, kis lángon, amíg a halhús le nem válik a csontról, akkor a Szentháromság téri népünnepély résztvevői füstmérgezést kapnának.
Tóbiás Andrea: Buborék délben
A születésnapomon sosem dolgozom, és jó pár éve az is hagyománnyá vált, hogy ilyenkor valami finom pezsgővel lepem meg magam.
Halász Géza: Halas szputnyik
Baja fölött az ég…
Mörk Leonóra: Berlin, az élő gasztroshow
A német nagyvárosok multikulturális negyedeinek irigylésre méltó adottsága, hogy nincs az a nemzeti konyha, amit itt meg ne kóstolhatnánk. És valóban, Berlinben szintén egymást éri pizzéria és currywurstos bódé; vegán salátázó és steakhouse; vietnami levesező, thai kifőzde, sushi-étterem, hamburgeres; kínai, etióp, marokkói, mexikói, indiai, perzsa vendéglő; elvétve még alt-wien vagy német is.