Bánlaki D. Stella: Augusztusi fix – Vulkanikus Borok Fesztiválja

Az van, hogy mostantól egy augusztusi hétvégém mindig foglalt, Gyöngyöspatára kell menni.

Ahol olyan helyi borászok kóstoltatnak, mint Karner Fanni, Losonci Bálint, és mostantól a Páger Matyi is ide tartozik, a vendégborászok pedig Lenkey Géza, Major Levente meg a Demeter Endre, eleve menjünk.

Ha mindez egy órára van Budapesttől, egy órára Miskolctól, szép helyen, nyáron, főleg menjünk.

Ha a viaszosvásznon a bácsi szarvaspörije olyan, hogy megszólal, mi meg szóhoz sem jutunk, max. még mutogatunk a rókagombás pirítósra, hogy az is jöjjön mellé, és mindez együtt 1250, menjünk.

Ha ugyanígy rendelünk plusz két tálcát a mellette néni meggyes-mákos meg túrós réteséből, miután megkóstoltuk, darabját 250-ért, biztosan megyünk.

Ha valahogy egész egyszerűen csak emberi az egész, a hamis énekesnővel és a rendszertelenül tangóharmonikára rántó bácsikkal, gyere te is.

A Vulkanikus Borok Fesztiválja fele olyan messze van, mint a Balaton, fele annyiba kerül, mint Tokaj, ráadásul végtelenül kedves, vidám és autentikus. Mekkora lehetőség ez Magyarország egyik legkisebb városának, a hétsoros pincefalvával egyedülálló borvidéki településnek, amivel kapcsolatban tíz éve legtöbbünk első és második gondolata is csak a roma lakosság és a szélsőjobb feszültsége.

A fotókat a szerző készítette, 2019. augusztus 24-én Gyöngyöspatán, a IV. Vulkanikus Borok Fesztiválján.