A cappuccino torta a hetvenediket ünneplő Rakonczay Ágnes keramikusművész tortája lett volna (és gyermekeié; Máté és Borka is kerek évfordulósok), és végül tulajdonképpen lett is. De nem volt egyszerű. Az ötlet onnan jött, hogy Ágnes szereti a kávés csokit. A megerősítés pedig onnan, hogy a fellelt angol recept könnyűnek ígérte a projektet, addigi százharminckilenc elkészítője pedig rendben lévőnek minősítette a kiszemelt tortát. Jelentkeztem tehát száznegyvenediknek.

Kétféle szakács van: aki követi a recept utasításait, és aki nem. Én előbbi csoportba tartozom, így annak ellenére hozzáadtam a 250 gramm vajat a masszához, hogy rettenetes soknak gondoltam a mennyiséget. Azt is furcsállottam, hogy minden hozzávalót egykupacba kellett beletenni – de beletettem –, és robotgéppel összeturmixolni; de összeturmixoltam. Vagy legalábbis megpróbáltam. Ám az én magyar gépem nem bírta a pizzatészta-sűrűséget, felcsévélődött az egész a habverőkre, és persze a ruhámra is repült egy-egy placcs belőle, ahogy kínoztam szegény masinát. Az már csak hab volt a tortán, hogy még a sütőm is rosszalkodni kezdett.

Már azon voltam, hogy feladom, de hát ez Ágnes tortája, őt pedig szeretem, és nem csak azért, mert nála tanulnak kerámiát a lányaim, hanem amúgy is. Megcsináltam hát a tortát még egyszer, egy másik, úgyszintén angol receptből. Az már jobban festett, csak épp nem sült meg a közepe… Ekkor viszont már este tizenegy volt, és másnap indultunk Zalába tortástul-mindenestül, így nehéz szívvel bár, de visszatértem az első sütéshez: a kemény, vézna lapokhoz. Győzködtem őket és magamat, hogy nem is olyan kemények, nem is olyan véznák, de nem nagyon jártam sikerrel. Na, mindegy!

Az ünnepelt mindenesetre örült, a torta gyorsan elfogyott; igaz, voltunk rá vagy huszonöten. „A nőknek mindig a méret a lényeg” – vonta le a következtetést Uncsi és Andrew, miután végighallgatták összes hisztimet lapostészta-ügyben. Én viszont még egyszer nem vagyok hajlandó olyan receptet elkészíteni, amelyik ennyi vajat foglalkoztat. Cappuccinót meg torta nélkül fogok fogyasztani, és kész.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel