Draskovich Edina: Ásványos kapacsorbulás

Az idei zöldségszezon mélypontja az volt, amikor egy téves földmunkavégzés miatt a nevezetes garázstetős 8×8 négyzetméteres konyhakertem 7×7 méteresre zsugorodott. Ugyanekkor egy sajátos vertikális átrendeződés is végbement benne, miszerint felszínre kerültek mindenféle kövek és építési törmelékek, átadva mély és vaksötét otthonukat a frissen trágyázott humuszos termőtalajnak.

A sírt, hol humusz süllyedt el, lemondóan vettem körül, és azzal vigasztaltam magam, talán egyedi ásványos ízek köszönnek majd vissza a zöldségekben néhány hónap múlva. Továbbá felkészültem egy aktívabb kapacsorbulás-elhárító üzemmódra is.

A leszűkült terület a biodiverzitásra is rossz hatással volt, idén sokkal kevesebb zöldséget tudtam nevelni, azt is jó sűrűen ültetve, fittyet hányva az előírásszerű vetésforgónak.

De lám, az intenzív gazdálkodás meghozta eredményét, mert minden egészen jól termett a külszíni kőbányában, a paradicsom különösen. Ráadásul a kapakereskedők meg a szerszámélezők is remek üzleti évet zárnak idén!

Na és az ásványos íz? Hát, nem is tudom, azt talán a szabadföldi, napon érett paradicsom nemes íze nyomta el.


A nyitóképen az idei tetőkerti termés egy része látható (fotó: Draskovich Edina).

2 thoughts on “Draskovich Edina: Ásványos kapacsorbulás

  1. Erre írhatta volna Nagy L.: „kovakövön kapa zaja”
    Vagy Weöres: „a kövön a kapa kopog”
    🙂

  2. Ez a sajátos, egyedi terroir messze földön ritkítja a párját 🙂

    “minden egészen jól termett a külszíni kőbányában”

    Tehát jól sült el a kapanyél!

Hozzászólás a(z) Hobbiszakács bejegyzéshez Kilépés a válaszból