Ligeti Zsuzsa: A sercli dicsérete

Majdnem húsz éve, hogy diagnosztizálták nálam a 2-es típusú diabéteszt. A nővérke azonnal a kezembe nyomott egy füzetkét, ahol étkezési tanácsok voltak cukorbetegeknek. Sőt, el kellett járnom egy tanfolyamra, ahol étkezési tanácsokat adtak.

Sok tilalom van, de ezeket könnyű betartani. Számomra a legnehezebb volt a teljes kiőrlésű kenyér. Akkoriban még nem volt divat, csak egyféle kenyér volt olyan a boltokban, amelyik teljes kiőrlésű lisztből készült. Ízetlen, pocsék, számomra élvezhetetlen. Aztán ahogy belejöttem a cukorbeteg diétába, rájöttem, miért forszírozzák a teljes kiőrlésű kenyér fogyasztását. Azért, mert a benne hagyott korpától lassú felszívódású szénhidrátot tartalmaz, ami előnyös a számunkra. Tésztát ehetünk, de durum búzából készült, olasz típusú tésztát együnk, mert a kemény héjú búzák is lassú felszívódású szénhidrátok.

Hurrá! Akkor ehetek durumbúzából és tönkölybúzából készült kenyeret! A boltok polcain azonban csak tönkölylisztet találtam. Elkezdtem hát kenyeret sütni. Eleinte nehezen találtam el a tészta keménységét-lágyságát. Mennyi ideig kell keleszteni, dagasztani… Az elmúlt években azonban tökélyre fejlesztettem a kenyérsütést. Nyáron szünet van, akkor eszem a gyári kenyeret, de mihelyt a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a sütőt felforrósítsam, beindul a „sajátkenyér-szezon”. Általában kétnaponta sütök. A férjemnek közönséges fehér kenyeret, magamnak tönkölyös, magos kenyérkét.

Nincs kenyérsütő gépem, nem is lesz. A lányomnál kipróbáltam, de hiányzik belőle a ropogós héj és a sercli. Így maradok a hagyományos sütési módnál. A dagasztást géppel végzem; három-négy percet vesz igénybe A titka a dolognak a kelesztés ideje. Megéri a munka, mert a végeredmény remek!


A nyitóképen két frissen sült cipó. Az egyik fehér lisztből készült, a másik teljes kiőrlésűből, magokkal (fotó: Ligeti Zsuzsa).