Draskovich Edina: Konyhai nyomatok #1 – Disznótoros, 2011
Zsályás kolbász, véres hurka, zsályás kolbász paprikás zsírral, paprikás kolbász.
Év: 2019
Tenke István: Andalúziai jegyzetek #3 – a spanyol sonka és a Forma–1
Ha rendeznének egy világversenyt sonkák számára – mondjuk egy Forma–1-es futamot –, bizonyára az első két helyen spanyolok végeznének: Jamón Serrano és Jamón Ibérico.
Debreczeny György: Szindbád az Old Firenzében
Mámoros ízkavalkád-vers egy étlapból, Krúdy előtt tisztelegve.
Tenke István: Andalúziai jegyzetek #2 – a matador jutalma
Sétánk során egy speciális helyi ételeket kínáló étteremben találjuk magunkat, ahol flamenco zene szól. Random rendelünk.
Hegyi Zoltán Imre: Interjú a festővel (Vincent van Gogh: Éjjeli kávézó)
Nem tehetek róla, hogy látom a szelet. / Igen. Jól hallottad. látom a levegőt. / De nemcsak azt. Látom, ahogy a / csillagok fényét emeli, fojtja. / A levegő körülöttünk: lélek.
Tenke István: Andalúziai jegyzetek #1 – bagett és sonka
Cordoba. Egy pohár bor mellett. A tér másik oldalán éppen sonkát szeletelnek, és félbevágott bagettekbe csomagolva csodás ropogós szendvicseket készítenek.
Sós Evelin: Menü #2
Alföldi pulykarolád, sárgarépafőzelék, narancs.
Jászberényi Attila: Prágai örömök
Pilsenihez pedig mit együnk egy prágai sörétteremben, hát naná, hogy gulyásnak nevezett, pilsenivel kezelt pörköltöt karlovsky knédlivel, mi mással.
Abafáy-Deák Csillag: Haszonnövény
Mikor megkóstolta az első húslevesemet, csak annyit mondott kedvesen, na, majd én, de azért szedett még egyszer a tányérjába. Szegény anyámnak igaza volt, ilyen férjet kislányom nem találsz még egyszer, ha lámpással keresed, akkor se. Nem kerestem, hozzámentem. Azóta eszem, amit főz.
Jenei Zsolt: A hal paradigma
A hal egyszerre volt közutált a mindennapokban, és volt kívánatos – kötelezően említendő ilyen témájú beszélgetések során – a magyar konyha csúcsteljesítményeként.
Sós Evelin: Menü #1
Zöldségleves, darált-főtt csirke, darált-főtt sertés.
Hrbácsek-Noszek Magdaléna: A tejeskancsó
Sokat játszottam a nagyszülőknél, influenza esetén pedig mindig menekülési stáció volt a nagyim. Ilyenkor a piros teát kértem. Egyszer a konyhakredenc sarkában a hársfavirágzatokból kivett párat, gyakorlott mozdulattal piros teát készített, mikor megláttam ezt a gyönyörű kis tejeskancsót. Azonnal elbűvölt a szivárványos, kifinomult, biedermeieres kecsessége.