Héjjas Emese: A jelenben maradni
Az egyik lehetőség, ami nekem segít átvészelni ezt a periódust: törődés magammal apró dolgokban. Most van idő felcicomázni picit a reggelit.
Az egyik lehetőség, ami nekem segít átvészelni ezt a periódust: törődés magammal apró dolgokban. Most van idő felcicomázni picit a reggelit.
A karalábé sem tartozik a népszerű ételek közé, de a leveleivel még ritkábban kerülünk kapcsolatba. A leveleknek akkor olvastam először utána, amikor beköltözött hozzánk egy húsvétkor Frigyes, a gonosz fekete nyúl egy hétre, amiből persze két hónap lett.
Cascaisban járva ittam zsinzsát, és ettem malacpörköltet kagylóval.
A libazsírt otthon kellett előállítani, és ennek egyetlen módja volt. Ősszel, attól kezdve, hogy a libák már eléggé meghíztak, nagymamám minden héten pénteken vásárolt belőlük egyet a piacon.
Uram, Uram, kegyelmezel-e, ha megszólítalak, / tárkonyillatú reggelen nap arcomon, / a kutya hol mögöttem, hol előttem szalad, / lábaim maguktól falják az aszfaltot.
Utolsó indiai képeslapomat – ez régóta nem volt kérdés – a fűszerekről írom. Haza is hoztam belőlük.
Kefir is kell hozzá. Meg só.
Adva volt egy szerény adag tegnapról maradt lecsó és valamivel több rizs. Ezt az alapanyagot kellett átmenteni, s felhasználni ötszemélyes családi ebéd készítéséhez…
A szezonnyitó családi műfaj, úgy jó, ha mindenki jelen van, és rohanni sem kell sehová, így klasszikusan hétvégére szokott esni. Nem így az idén…
Kérsz a tortámból?
Nemhogy konzerv formában nem kóstoltam még ezt az elképesztő méretű gyümölcsöt, de soha nem is hallottam róla. Pedig a jackfruit nagyon is létezik, igencsak méretes teret szorítva ki magának a világegyetemből.
L: Szerintem ne menjél piacra. A: Átgondolom még. A: Amit lehetett, a közértekben megvettem. L: Jó! És időzítsd a tavaszi nagytakarítást mostanra!