Köböl Vera: A húsvéti sonkaleves, és ami előtte van

Az igazi sonka főzése izgalmas; ha készen van és megkóstolod, nem tudod majd abbahagyni. Nem túl akarsz lenni rajta, hanem azt várod, hogy kiderüljön, valóban igazi: hagyományos pácolással, eredeti füstöléssel készült. És ha így van, még akkor is mindegyik más.

Este beáztatod, reggel nyafogás nélkül korán felkelsz, és friss vízben elkezded „gyöngyözve” főzni – vöröshagymák, fokhagymák, bors, szegfűbors, babér, boróka és hasonlók társaságában. Amit lehet, teatojásba teszel, vállalva, hogy azt soha többé nem tudod majd kinyitni.

Megtanulod, mennyi ideig kell főzni, s azt is, miként tudod ellenőrizni, megfőtt-e. A levében hagyod kihűlni, nem türelmetlenkedsz, és a rostokra merőlegesen vágod fel.

És ha eljutottál a végére, akkor egyrészt ott a sonka, másrészt tiéd a sonkalé, amiből elkészülhet a leves, amilyen minden évben csak egyszer van, és amúgy ez a legjobb az egészben.

Akár már most elkezdhetnénk az egészet elölről; látod a sonkalevest, spárgával, egész újhagymával, sonkával… (sóhajtás).


A nyitóképen egy tányér sonkaleves látható (fotók: Köböl Vera).

Vélemény, hozzászólás?