Túrógombócban az anyósom verhetetlen. Illetve még sok másban is verhetetlen, hogy mást ne mondjak, vadas marhában frissen sült fánkkal, de most, hogy a fizikai állapota miatt már nem tud a korábbihoz hasonlóan tenni-venni a konyhában, mégis talán a túrógombócát emlegetjük a legnagyobb nosztalgiával. Időközben szorosan felzárkózott hozzá a sütést-főzést egyre jobban élvező férjem, így érthető, hogy ilyen erős mezőnyben meg sem fordult a fejemben, hogy én is beszálljak a versengésbe.

Egészen mostanáig. A karantén ugyanis új megoldásokat követel – az élet többi területéhez hasonlóan a konyhában is. Erre jöttek rá az újpesti Központ Bisztróban, és indították el azt a formabontó házhozszállítási szolgáltatásukat, amelynek köszönhetően biztonságos módon előkészített, és érintésmentesen kiszállított ételeket rendelhetünk tőlük. Hozzám is így érkezett meg egy háromfogásos menü többi tagjának társaságában, adagonként szuvidálva, vákuumcsomagolva és hőkezelve az a csinos zacskó, amely életem első túrógombócát rejtette.

Igaz, úgy jártam vele, mint az okos lány, aki ment is, meg nem is, vitt is ajándékot, meg nem is. Én is főztem is, meg nem is, miután annyi teendőm volt, hogy a gondosan csíramentesített zacskót tíz percre hetvenfokos vízbe tegyem, majd tányérra gurítsam belőle az átmelegedett gombócokat, rájuk csurgassam a szintén külön zacskóban mellékelt édes tejfölt, és kész.

2020-ban, a vírusjárvány kellős közepén, így készül a hipermodern, higiénikus és a régi szép idők ízét idéző túrógombóc.


Fotók: Mörk Leonóra.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel