Bakonya Erzsébet: Csotros kalács gyereknapra
Szeretem a főzős műsorokat. Néha egy bemutatott ételt annyira megkívánok, hogy muszáj szinte azonnal elkészítenem.
Szeretem a főzős műsorokat. Néha egy bemutatott ételt annyira megkívánok, hogy muszáj szinte azonnal elkészítenem.
Szegény gyerekem a sóska kóstolása nélkül nőtt volna fel, ha nincs nekünk Margit néni – de volt.
Az első fecskére nem kellett sokáig várni, a második szomszéd előtti parlagon hevert; címkéjét még nem kezdte ki az enyészet, így tudható: Körte volt előző életében.
Primőr! Belga eper Hässelby Gårdban (Svédország). Már a több mint egy hete megjelent, de a vírustól való félelmünkben csak a minap merészkedtünk el a szomszédunkba.
Ezt a csaknem 1500 oldalas regényfolyamot azért merészeltem kulinárpentalógiának elkeresztelni, mert a regény főszereplői az ízek révén vernek gyökeret itthon.
Az idő hagy rajtam nyomot, vagy én az időn? Jelenet a karanténnaplóból.
Annak idején a munkahelyemen persze mi is főztünk kávét a kollégáknak, a főnöknek. Két forint volt egy adag ára – a hatvanas évek második felében járunk –, ott gyűlt a pénz a kávéfőzőgép mellett. Én azonban soha nem ittam.
Fiatalasszony koromban Pomázról jártam be a munkahelyemre a Gellért térre, heti hat és fél napra, így két gyerek mellett nem maradt volna szabadidőnk, ha komplikált ételeket készítek. Akkoriban találtam ki gyorsételeket, például a kuktás csirkét.
A születésnaposnak.
Amint tíz foknál melegebb van, a saarlandiak elkezdenek grillezni – a teraszukon, a kertjükben, vagy a szabadban. A Saar folyón kis grillhajókat lehet bérelni, aminek a közepén foglal helyet a grillállomás.
A tálcatologató a mai Petőfi utcában volt. Arra már nem emlékszem, hogy akkor milyen hazafias megnevezése lehetett. A lényeg, hogy a neoncsövekre ragadt rengeteg légypiszoktól s cigarettafüsttől egészen családiasnak tűnt a környezet.
Unokától „örökölt” gyerektányéron.