Marafkó László: A hallgatás hatalma
Délben beült az önkiszolgáló jókora hodályába, tálcáján valamilyen egyszerű, első pillantásra azonosítható alapanyagú étellel.
Pár perce falatozhatott, mikor odajött egy láthatóan illuminált egyén, valamit mondott, s tányérján üres főzelékkel leült vele szemben. Némán kanalaztak, mikor a jövevény valamit mondott. Tanácstalanul megvonta a vállát. Néhány másodperc múlva az asztaltárs, immár hangosabban, megint mondott valamit. A szomszéd asztalnál többen felpillantottak. A hívatlan vendég a tányér alján a maradékot kapirgálta, majd jó hangosan megszólalt. A közeli asztaltársaság gyorsan befejezte az evést, felállt és távozott. A szemben ülő merőn figyelte. Gondolkozott, itt hagyja-e az ételt meg a fura alakot, de a pénze nagyon ki volt számítva, estig akkor már semmi, s még két nap ebben az idegen városban, így az evés befejezése mellett döntött. A kéretlen társ ekkor teljes hangerővel felüvöltött. A terem túlsó végén ülők is megdermedtek, minden szem rájuk szegeződött. A mondat valószínűleg a felmenőket illethette. Tányérjára szögezte a tekintetét, villájával komótosan összegyűjtögette a tányér alján árválkodó ételt. Ekkor az asztaltárs két oldalt megfogta a műanyag asztallapot, előrehajolt s egyetlen szót ordított. Az étteremben mindenki felállt, csörömpölő tálcákkal igyekeztek a mosogató felé, majd elhagyták a termet. Még két falat maradt a tányérjában, meglehetősen kiszáradt szájjal legyűrte, majd letette a kést és villát. A szemközt ülőnek vérben forgott a szeme.
A morzsákat leöntötte a szalvétájáról, megtörölte a száját, a tálcát elhelyezte a kerekes állványon. Az idegen követte a tekintetével. Beszari alaknak gondolta? Avagy éppenséggel bátornak?
A mondatok jelentését már soha nem fogja megtudni. A nyelvtudás hiányát azért kicsit szégyellte.
A fenti novellka Marafkó László Ágyékkötény című, nemrég megjelent novelláskötetéből való | Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, 2020; 160 oldal, 2200 forint | Nádas Sándor recenziója a kötetről | Nyitóillusztráció: Fortepan / Bauer Sándor.