Marafkó László: A mezőny

A mezőny eszményi futóidőben rajtolt el a napfényt alig áteresztő erdőben. Elsőként a százas sprinterhez kellett kihívni a légimentőket: egy keresztbe fekvő fatörzsben megbotlott, s eltörte a lábát. Nem sokkal később újabb vészjelzés érkezett: a négyszázas futó teljes lendülettel beleszaladt egy vízmosás homokfalába, amikor rátaláltak, hangyák futkorásztak rajta és félrebeszélt. A középtávfutó este, a kiszáradás határán, támolyogva kért segítséget egy erdei házban, kilométernyire a megjelölt céltól.

A túratempóban menetelő, enyhén őszülő versenyző másnap délelőtt lépett ki az erdő szélén. Elővette kulacsát, egy kortyot – pogány szokás szerint – az anyaföldre loccsintott, a maradékot megitta, az üres edényt nagy ováció közepette felmutatta, s odasétált a célbizottsághoz. Miután bekönyvelték, a közeli turistaházhoz ment, ahol pacalpörköltet és sört rendelt. Élvezte a napfényt.


A fenti novellka Marafkó László Ágyékkötény című, nemrég megjelent novelláskötetéből való | Pro Pannónia Kiadói Alapítvány, 2020; 160 oldal, 2200 forint | Nádas Sándor recenziója a kötetről | Nyitóillusztráció: Fortepan / Mészöly Leonóra.

Vélemény, hozzászólás?