Petrőczi Éva: „Apostoli utódlás” – egy burgundiai vendéglőben

Nem tudom, ki hogy van vele, de a magam részéről a hetedik hete tartó karantén időfolyam legszebb és legszilárdabb pillanatait – az írás, olvasás és torna percei, vagy éppen órái mellett, sokszor még azoknál is teljesebb módon – a konyhában, főzés közben élem meg. Napról napra örvendezve még csorbítatlan íz-érzékemen és – ahogyan nagyapám mondogatta – „vadászkutya éles” szaglásomon. Mint ezen a mai délelőttön is, amikor írás közben távoli és hála Istennek tágas konyhánkból beszűrődik hozzám a hajdinával sűrített, fűszeres, császárhússal megbolondított zöldbableves illata. Most még inkább intenzív ez a kulináris kisugárzás körülöttem, mint egyéb napokon. Valószínűleg azért, mert tegnap este fejeztem be Jacky Durand, a neves francia újságíró és ételkritikus szívhez és ínyhez egyaránt szóló könyvét, az Apám receptjeit.

Ez az ételleírásokkal átszőtt családregény valóságos „apostoli utódlás” (apostolica successio) történet, amelynek színhelye egy szép nevű burgundiai kisvendéglő, a Virágos Állomás. Itt él és főz, valóban apostoli elszántsággal és küldetéstudattal, a tulajdonos-főszakács, Henri úr, fegyvertárs-másodszakácsával, a hozzá hasonlóan sebhelyessé edződött kezű Luluval, továbbá a Nicole nevű pincérnővel. S legalább ilyen elszántan harcol azért, hogy egyetlen, félárva fiából, Julienből, aki zsenge kora óta a főzés, sőt, az étel-alkotás rabja, ne szakács legyen – hanem mérnök.

A fiatalember kénytelen-kelletlen elvégzi ugyan a fémipari szakközépiskolát, s igyekszik a további szülői elvárásoknak is megfelelni, de végül győznek az apai gének. Amikor apja kómába esik, ámulattal látja, hogy az alig élő öregember még ebben az állapotában is rajongásig szeretett, közös hivatásuk mozdulatait utánozza:

„Könnyű léptek közeledtek a hátam mögül.
– Mit csinál? – kérdezte halkan Florence. (A Henrit gyöngéden ápoló nővér.)
– Dagaszt. Először azt hittem, hogy vajas tésztát gyúr, de nem, ez kenyér. A ragacsot szedi le a tenyeréről.
– Szépek a mozdulatai.
– Mennyi van hátra?
– Ő dönti el.”

Az apa éppen Bálint nap éjszakáján távozik az élők sorából. Halálát zsigereiben megérző fia, pályatársa és örököse – mintegy konyhaművészeti rekviemként – apja parádés február 14-i fogását, a tyúkhúsraguval töltött levelestészta kosarat készíti el a Virágos Állomás szerelemünnepi vacsorára gyülekező törzsvendégeinek.

Henri – halála előtt nem sokkal megértve fia elnyomhatatlan „kulináris karmáját” – végül fejedelmi búcsúajándékot küld egyetlen gyermekének és örökösének: a „vágyva vágyott trófeát”, a kézzel írott apai szakácskönyvet. Ezt a többszörösen sérült és íráshoz meglehetősen nehéz kezű szakács irodalomtanár élettárásának, Helène-nek diktálta le, s ő volt sokáig a becses kis könyv megőrzője, majd átadója:

„Minden lapon jelen vagy. Téged látlak, ahogy a reggeli bögre kávédat iszod az első cigarettához, a ki nem mondott szavakat hallom, a szavakat, amelyeket csak Lucien (a másodszakács) tudott dekódolni. Minden leírt étel a szakma iránti alázatodról és a nagyvonalúságodról tanúskodik…
– A ceruzát (a kis notesz „tartozékát”, a receptírói „karmesteri pálcát”! P. É.) nem adta oda?
– De igen. Tessék!
Megsimogatom a kihegyezett kis ceruzát. Üres az első oldal, oda írom: Az emlék a legjobb lakoma – Georges Simenon.”

Ezt a rendhagyó és magával ragadó kis családregényt még jobb ízűvé teszi egy kis recept függelék – a könyv ételrecept-sztárjait közkinccsé tévő, virtuális burgundiai barangolást is kínáló oldalak, a lírai és prózai részletek tolmácsolásában egyaránt „chef”-nek bizonyuló Bognár Róbert fordításában.

Mindenkinek ajánlom végül, hogy – mostani nehéz napjaink megkönnyítésére – ki-ki kutassa fel, olvasgassa, változtassa valósággá az esetleg birtokában lévő családi ételrecepteket. Úgy, ahogyan most én is ihletet és erőt merítek nagymamám, Margit gyűjteményéből, s túlélést sugárzó, karakteres betűiből!


Nyitóillusztráció: Malidate Van (Pexels) | A belső képen egy lap Petrőczi Éva családi receptfüzetéből | Jacky Durand: Apám receptjei; Bognár Róbert fordítása; Park Könyvkiadó, Budapest, 2019; 215 oldal, 2950 forint.

Vélemény, hozzászólás?