A gyulai Kossuth utcán egy kis reformboltban ittam először zöldborsókrémet. Igen, így hívom, mert nem leves volt, hanem valami felséges sűrű ital; nevezzük szörpnek? Borsószörp – hát jó. Forró nyár volt, július: a Shakespeare-fesztivál ideje. Délelőttönként az előző napok beszámolóját írtam, próbára mentem, fotóztam, és ismerkedtem a belvárosi sétálóutcával, boltokkal, éttermekkel.

A napi ebédhez mindig valami más helyet kerestünk, ami Gyulán könnyű, lévén fürdőhely, egyben igazi kisváros, családias és vendégszerető, mert ebből élnek. Az abban az évben nyílt biobolt borsószörpje a szemem előtt készült egy motoros kannában. A fiatal és nagyon lelkes tulajdonosnő azt mondta, mindenféle növényi tejet és préselt levet tud ez a készülék, de csak nyersen. És ő szeretne olyat, ami főz is. De nincs. Sajnáltuk, de a nyári ital miatt így is többször visszatértem, kóstoltam sárgarépát és paradicsomos szörpöt is. Gyulán nem jártam már évek óta, amikor egyszer csak szembejött a főző-préselő-krémkészítő csodakukta, és vele az ízek is.

A sarki kisgépboltba épp porszívózsákért mentem, amikor megakadt a szemem a kirakatban a henger alakú füles roboton. A látvány szinte a Vissza a jövőbe című filmbe illő volt: a kicsit döntött, fényes fekete tetejére illesztett gombokon angol szavak magyarázták a piktogramokat: creamed soup, soup with pieces, compote, easy cleaning, blend, start-stop, keep warm. Az első kettőn gőzölgős rajz, a compote gombon gyümölcsök, a blenden mixer-lamellák. Ez az! Heuréka, megvan!

Krémet is tud, főzni is tud, a neve Easy soup – a távoli gyulai biokisasszony által préselt hideg krémek ízét újra ott éreztem a nyelvemen, amint a boltban kézbe fogtam a kis behemótot. Súlyos és igencsak ügyetlen volt a fogása, de mit bántam én! Hazavittem, gondosan megtisztogattam, és a receptkönyv alapján elkészült az első krémleves. Azt tudtam, hogy főzéskor forró gőz jön a fehér köpenyes Easy soupból, de amikor a mixer beindult, azt hittem, egy morgós medve is lakik a konyhánkban.

Amíg nem kóstolta, addig a család nem értette, miért jobb így a leves, a préselt gyümölcslé, vagy bármi más… de ma már „íziszup”-rendelés van. Ahogy legutóbb, amikor a póréhagyma mellett a szezonzáró öreg fokhagyma és medvehagyma landolt a robotban – kis krumplival és zöldfűszerekkel –, és 23 perc múlva a tányérban gőzölgött a leves. A medve ezúttal nem motorként vett részt a programban.


A nyitóképen Íziszup hagymaleves; a többi felvételen a hozzávalók, illetve a masina (fotók: Ránki Julia).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel