Kisebb tasak szárított faeper került a minap a házba – születésnapi ajándék részeként. Meglepte az ajándékozót, hogy Stockholmban ilyesmit vásárolhat, úgy tűnt neki, hogy a faeper lenézett, azaz komolyan sem vett gyümölcs. De ahogy meglátta, máris nyúlt utána.

A faeper számomra a székelyföldi Homoródszentmártont jelenti: nagyapám háza udvarán díszelgett egy terebélyes eperfa, annyit termett, hogy nemcsak az emberek laktak jól a gyümölcsével, hanem az udvaron kapirgáló tyúkok is, sőt, még a malacokat is ráengedték a porba hullott mannára kora este.

Az a fa számomra azért is értékes volt, mert Édesapám kapta az iskolában szorgalma jutalmaként. 1921-ben született, 7-éves lehetett, amikor kapta, tehát a fa nemsokára 100 éves. Ha él. A ház ugyanis Nagyapám halála után eladódott, a fa sorsának alakulásáról nincs tudomásom.


Fotó: Gergely Tamás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel