Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #19 – Nokedliszaggató

Mivel az egyik kedvenc ételem a paprikás csirke nokedlival, és minden gond nélkül el tudom készíteni, a szülői házból elköltözésemet követően elmentem nokedliszaggatót venni. Likacsos tálat kerestem, amilyen anyámnak van, beleönti a tésztát, és fakanállal gyorsan tologatva szaggatja. Olyat találtam a Vasedényben, hogy egy sínnel ellátott lyukacsos téglalapon oda-vissza húzogatható négyszögletű tartállyal lehet a tésztát szaggatni. Ez modernebb, gondoltam, biztosan könnyebb vele dolgozni. Összekevertem a sűrű tésztát, beleöntöttem a tartályba, de gyorsabban folyt át a lyukakon, mint ahogy húzogatni lehetett a zubogó víz felett. Ha kicsit túltoltam a tartályt a sínen, a szaggatóról lefolyt a tészta. Így hosszú vastag nudlikat és amorf tömböket gyártottam. Sebaj, az alapanyaga ugyanaz, az íze sem változik meg. A túl nagy darabokat magamnak szedtem ki a tálból, és késsel felaprítottam.

Legközelebb olyan szaggatót találtam a boltban, amelyik kerek tányér formájú, az egyik végén vastag, súlyos nyéllel, ezzel szemben egy kis beakasztható füllel. A fület beakasztottam a fazék peremébe, megmarkoltam a nyelet, és bal kézzel belezúdítottam a tészta alapanyagot. Még mielőtt elkezdtem volna a fakanalat benne húzogatni, a serpenyője megbillent a tészta súlyától, a hengeres nyél kicsúszott a kezemből, a tészta nagy része belezuttyant a forrásban lévő vízbe. Két öklömnyi hosszúkás nokedliket gyártottam. Sebaj, a férjem nem finnyás, vendégek meg sosem zarándokoltak ki Pomázra.

Aztán középiskolás nagylányom elnyert egy egyéves ösztöndíjat az Egyesült Államokba. Ottani fogadó apja szeretett főzőcskézni, elhatározta, hogy magyaros ételekkel fog kedveskedni a vendégének. Odakint nem tudtak nokedliszaggatóra szert tenni, ezért Ildi megkért minket, hogy küldjünk csomagban egyet. Postára adtam a húzogatós tartályút, s még örültem is, hogy megszabadulok tőle. A nyeles szaggatót meg úgy kezdtem el használni, hogy a hónom alá szorítottam a nyelét, így nem tudott kifordulni a kezemből, és a tészta sem tudott bebillenni egészben a fazékba. Tiszta görcs volt a karom, vállam, mire kiszaggattam négy főre a nokedlit. Ezért amikor férjhez ment a nagylányom és nem volt nokedliszaggatója, nekiadtam a nyelest.

Azóta nem főzök nokedlit, csak étteremben rendelek.

Vélemény, hozzászólás?