Disznóölésre a nagyszülőknél rendszeresen karácsony előtt került sor. A gyerekek és unokák összegyűltek az eseményre a zebegényi Gloser házban. Nagypapa komája, Krebs Gyuri bácsi vállalta a böllérséget, természetesen a saját keze által köszörült és fent nagy bökőkésével. A kamrában és a baromfiudvaron felsorakoztattuk a disznó feldolgozására szolgáló kellékeket. Az udvar közepén állt a fateknő, amibe bedöntötték a leszúrt állatot, mellette a piros nagy vájdling a kifolyatott vér felfogására. A sámlin gyufa és újságpapír a pörzsöléshez. Az üstben fortyogott a víz a forrázáshoz és a hurkafőzéshez.

A kamraajtó egész nap tárva. A fáskamrában, az ajtót veszettül kaparva, keservesen miákoltak a bezárt macskák, a foltos Vacak és a fekete Misa. A kamrában nagypapa termetes gyalupadjára voltak felfektetve a vágódeszkák a nagy késekkel, a szalonna, máj, hagyma aprítására várakozva. A vért én kevertem a vájdlingban, nehogy egy darabban megalvadjon, a szalonnát és a májat én is kockázhattam, a hagymavágás nagymama reszortja volt, a gyakran gyulladt szemével neki úgyis jót tett a kikönnyeztetés.

A legnagyobb iszonyatot belőlem Gyuri bácsi vakítóan fényes bökőkése és a hurkatöltő váltotta ki. A kályhacső vastagságú óriási injekciós tű hengeres szürke fémből, egyik végén, ahol betöltik a fűszerezett húsmasszát, kiszélesedik a pereme. A szerkezet elejére keskeny csőrt hegesztettek, ezen keresztül nyomták ki a tekergő bélbe a tölteléket a gombafejű, nyeles tömőfa segítségével.

Gyermekként barbárnak és brutálisnak tűntek nekem a disznóölési ceremóniák, egyáltalán nem rajongtam értük, ellenben a fejedelmi vacsorafelhozatal elnyomta a gyomortájon keletkezett iszonyatomat. Annyira falánk voltam, hogy muszáj volt ennem mindenből. A selymesen lecsúszó hurkalevessel kezdődött a sor; aztán jött a székelykáposzta, a szalontüdő zsemlegombóccal, a sült hurka, az illatos tepertő tört krumplival és csalamádéval. Végül a forró tepertős pogácsa zárta a sort, ami után csak hápogva voltam képes fetrengeni nagypapa sezlonján a krómnikkel feszület alatt.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel