Az van, hogy egyáltalán nem vagyok oda a német ételekért. Nyilván nem kóstoltam mindent, de a német gasztronómia alapjai – mint kolbászok, káposzta, töltött tészták – nem az én világom. Ami viszont szerintem fantasztikusan finom, a maga egyszerűségében, az az igazi puha perec – főleg vastagon megkenve vajjal. Ha arra járok, sohasem hagyom ki, minden városi sétánál elmajszolok egyet.

A minap Nürnbergben a perecárus hölgy meglátta, ahogy válogatom az eurót a forintérmék között, és tört magyar nyelven beszélgetésbe kezdtünk. Édesapja volt magyar, szülei költöztek Németországba, a magyar nyelvet már csak töredékesen beszéli. Elmesélte, hogy bár az üzletben fagyasztott perecet süt ki, otthon saját recept alapján frissen süti, és teszi vele boldoggá az unokáit.

Kérdésemre, hogy lefotózhatom-e, nemmel felelt, hiszen „ő már jócskán benne van a korban; legyek csak én a képen, a pereccel, mert én még fiatal vagyok”…

Ráadásul olyan kedves volt, hogy azt mondta, ha a napokban még járok arra, elhozza nekem a perec receptjét – és ez a következő héten meg is történt. A részletes leírást meg is osztottam a blogomon, így könnyen lehet, hogy hamarosan Marta receptje alapján sütött pereceket ropogtatnak majd Magyarországon is… Melegen, vajjal az igazi!


Fotók: Scheili Eszter | A szerző a Vanilia Travels bloggere.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel