Minden a Luca-napi búzavetéssel kezdődött. Négy éve, december 13-án eldöntöttem, hogy sorra veszem a babonáimat. Egy város közepén lakó magamfajtának ezt nélkülözhetetlen tudni. Kezdjük is! Ha karácsonyig kikel a búzám, jó termésem lesz. Sőt, a jószágaim is egészségesek maradnak, ha a lucapogácsát az abrakjukba keverem. A magokat úgy kell elvetni, nehogy egymáshoz érjenek, legalább 4-5 cm vastag földréteg legyen felettük. A napi öntözésről se feledkezzek meg, és zsolozsmázzam közben, amit kell. Mormolom is magamban.

Január elsején az első étek a lencse legyen. Négy éve már pirkadatkor abból főztem levest, így kívánva „boldogújat”. Tehát lencsét főztem az óramutató járásának megfelelően, balról jobbra kevergetve. Közben nem vittem ki semmit a lakásból, nem veszekedtem, reggelre a nagymosással is végeztem, utána orvoshoz sem mentem (pedig nem ártott volna). A szemetet sem vittem le, ám megszámoltam az almában a magokat, a vásárlásra pedig gondolni sem mertem.

Lencseleves gombával, csípős kolbásszal, füstölt hússal; hagymák, fűszerek, görög joghurt, kis tejföl, magával dúsítva


2018-ban ismét próbálkoztam: vörös lencsét főztem, vagy inkább sütöttem? A keverés szabályát betartottam. Annyira nem is pöröltem, kerültem a sepregetést is, nem vasaltam és most sem szaladtam le vásárolni. Halat nem ettem, csirkét sem, ám a garnélával kísértésbe estem (ahogy és amiért a japánok is). Bevallom, hogy kihagytam a reggeli hideg zuhanyt, a rétesnyújtást is. Egek! Nem számoltam meg az almában a magokat, és a malac farkát sem cibáltam meg, pedig csak meghúzni kellett volna.

Garnéla mángoldos vörös lencsével


2019-ben persze már nem hagyhattam annyiban. Lencsefőzés, keverés balról jobbra – tessenek nem félreérteni! Haza gyalog mentem, mert az újévi erős fények és zajok távol tartják majd a mindenféle rosszakat. Állítólag. Bizonyítékra nem leltem. De azért pontban éjfélkor nem mertem az összes ajtót kitárni, mert féltem, hogy jönnek és rossz lesz nekem. Veszekedni és vitatkozni sem fogok. Eszembe se jutott, hogy korán keljek, noha így nem leszek egész évben friss. Sőt, édeset is ettem, hogy édes évem legyen. Éjjel pénzt kötöttem egy hosszú madzagra, és a sokadik emeletről felhúztam. Ha ez nem növeli az esélyeimet, akkor ugye semmi sem. Nem hagytam a tüzet kialudni, még a távfűtést sem kapcsoltattam ki. Nem használtam ollót. Ólmot önteni nem tudtam, ám elástam egy érmét, hogy ma ki tudjam ásni. Ezzel is bizonygattam, hogy íme, dolgozni fogok, és szerencsére olyat, amit majd egész évben szívesen teszek – jókedvben meg bőségben meg a többi.

Lencsesaláta – narancsos, citromos, gyömbéres, fűszerekkel, 3 színű paprikával, pirított magokkal, goji bogyóval


2020 úgy kezdődött, hogy törvényt szegtem. Nem ettem meg az akármennyire is finom mandarinos lencsesalátát avokádóval, magokkal megszórva és spenóttal keverve, pedig bármilyen zöld levél fogyasztása anyagi gyarapodást hozhat. Úgy nem ettem meg, hogy pár falatot sem hagytam a tányéron, pedig akkor nem lenne semmiben hiányom az új esztendőben. Az egész kenyeret csak azért nem szegtem meg, mert nem is volt. Hogy a csirke elkaparja, a hal meg elúsztatja, azt tudtam, de hogy a pulyka mérget hoz, ez csak akkor villant be. Rétesem akkor sem volt, pedig tudhatnám, az életet többféle rétessel lehet hosszúra nyújtani. Ígérem, pótolni fogom, ha még lehet. Ellenben átnéztem a konyhai tartókat, amelyek ha tele vannak, akkor hoznak bőséget. A paprikás üveg rendben, a magos is, ám a cukros üvegben nem cukor volt. Mi lesz így a bőséggel? A lencsét már említeni sem kell. Felkészültem, háromféle és nagyon is jófajta lett. Mazsolát vittem volna magammal, de otthon felejtettem. Közel az éjfélhez másokkal is megosztottam volna pont 12 szemet már csak azért is, hogy minden hónap szerencsés és édes legyen. Szőlő is megtette volna. Ellenben kárpótolt a gránátalma a maga sok magocskájával a jólét reményében. Újlipótvárosban enni vittem a háziállatoknak, igaz, csak kutyákat találtam. Jobb híján marcipánmalacot szereztem, igazit nem leltem, de állítólag már ez is meghozza a bőséget és boldogságot. Kölcsön ne kérjetek, mert nem adok, és én sem kérek, mert ezzel végképp odalenne a bőség ígérete. Némiképp már így is megingott a rám váró bővelkedés, mert pezsgőt inni merészeltem.

Mandarinos lencsesaláta avokádóval, magokkal, spenóttal


2021. január elseje van. A barátnőmtől kapott magokból óriási búza lett. Jó, ha két centi volt a földréteg, és mégis, gyönyörű lett. Arról ne is álmodjatok, hogy megmutatom a lencsémet. Babonából semmit sem mondok el, ám ajtóimat kitárom, hogy gyertek, örüljünk egymásnak, és együtt húzzuk meg a marcipán malac farkát.


Fotók: Köböl Vera.

2 thoughts on “Köböl Vera: Újévi lencséim, babonakörettel

  1. Verám! Istenien szórakoztató és sokat tanító olvasmányt küldtél az új év első reggelén! Szívből köszönöm és gratulálok! Sok év hagyományát ismertem meg, remekül szórakoztam, a receptek meg egyenesen csodásak! Nem is gondoltam, hogy a lencse ilyen bölcs!!

Hozzászólás a(z) Cagi bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel