Gergely Tamás: A szalámi íze

Brassóban születtem és nevelkedtem, rokonaim a Székelyföldön laktak – úgyhogy számomra Magyarország a Kossuth rádió volt hosszú ideig, meg ha valakihez látogatók érkeztek, akkor a Pick szalámi és az ötputtonyos Tokaji, piros-fehér-zöld szalaggal a nyakán.

Aztán elköltöztem – egykori főnököm szerint átigazoltam – egy olyan városba, ahol székelyek is laknak ugyan, viszont állandó jelleggel lehet ötputtonyost vásárolni, s a legtöbb élelmiszerboltban Pick szalámit is, igaz, szeletelve, vákuum csomagolásban, és akkor drága nagyon. De hát azért kelet-európai a székely, ráadásul újságíró volt a balkáni diktatúrában, hogy kiszimatolja, hol lehet magyar szalámirudat vásárolni elfogadható áron Stockholmban. Sikerült is megtalálni…

Ugyanott más külföldi szalámispecialitások is kínálják magukat – olasz, lengyel, spanyol –, veszünk ezekből is… Nem is rosszak, bár nem mindenik ízélménye ér fel a hazaival. Még leginkább a spanyol emelkedik ki a konkurens mezőnyből: első osztályú készítmény, finom az állaga, fűszerezik is, de hiányzik belőle a fokhagyma, s nem az a hús–szalonna-arány, mint a magyarban. Úgyhogy én azt is szeretem, de teljes mértékben azonosulni ínyem a Pickkel tud…

A nyitóképen a spanyol és a magyar versenyző látható; fotó: Gergely Tamás.