Barti Magdolna: Szülinapi Ramen

Egy újabb szülinap. Emlékszem, tavaly is pont a szülinapom környékén rendeltek el szigorításokat. Akkor szinte minden zárva volt. Az idén azonban már rutinosan rendeltünk online az azóta rutinossá vált cukrászdából tortát és a már régóta bevált helyről ebédet. Japán ízvilágú ebédet.

A Maki Susi válogatás mellé most Ramen is érkezett. A korábban kóstolt japán Miso és a thai Khao soi leves után kicsit bizalmatlanul néztem a gőzölgő dobozokat. Ráadásul a belevalók között – a bébi spenót, a mungbab csíra, az újhagyma, a lágy tojás és lapos udon tészta mellett – bundázott csirkecomb is volt a dobozban. Rántott csirkét a levesbe? – néztem csodálkozva. – Hát, végül is egy helyre kerül minden.

Nyúltam a nekem szánt adag felé, de a leveslé még mindig nem gerjesztett túl nagy étvágyat bennem. Inkább megkóstolom, mielőtt a belevalókra önteném. Nem győzött meg, sőt! De egy kicsit talán mégis öntök rá, hátha… és nicsak, van itt egy kis csípős szósz is hozzá. Teszek bele olyat is – nyúltam a kis doboz felé. Először csak keveset, biztos, ami biztos. Majd kóstolás után még egy kicsit, majd még egy kicsit és végül… – Hú, ez nem is rossz. Sőt!

„Igazi Smack” íze van! De jó! – ezt csak halkan, magamban gondolom. Ezután a pálcikával „kanalazott” leves utolsó cseppig elfogyott az öblös tálkából. És rajongója lettem. A csípős leves, a friss, ropogós zöldségek, a tojás és a hús együtt nem csak laktató, de finom is volt.


Fotók: Barti Magdolna.

Vélemény, hozzászólás?