Több mint egy éve home office-ban. Persze, volt közben egy nyár, de akkor is féltünk, vagy ki tudja, végül is nem mentünk sehová. Én most értem el oda, hogy szeretném visszakapni az irodám, és bár szakmámból kifolyólag többet dolgozom, mint valaha, tehát a home office praktikus, mert reggel nyolctól este nyolcig nyomható utazás nélkül… De nem szeretnék egy hologram lenni.

Ezért ma, kikerázva, rendes ruhában, vásárolni majd ebédelni indultam, mert Terasz! És mert egyszer élünk. Mert egy éve pár nap kivételével az összes étkezésem én főzöm meg magamnak. Szeretek főzni, na de ennyire?

Mindegy is, valahogy sikerült egy ebéd időpontot foglalni Széll Tamásnál a Stand 25-ben. Ez az egyik étterem, ahol otthon vagyok, ott voltam a megnyitón a Belvárosi Piacon, ismernek. Reménykedtem egy jó spárgában, meg persze a klasszikok. És mit ad az ég, csodás spárgát, Stroganoff bélszínt, újragondolt Gundel palacsintát és persze a klasszik rakott krumplit, a maga tejszínességével, jajj.

És a teljesen kedves, személyes kiszolgálás, a csodás sommelier, aki mindent eltalált…

Beindítottuk a tavaszt, ahogy kell, napsütéssel, jó ízekkel. Terasz! Az első apró lépés egy új élet felé.


Fotó: Balla Erna.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel