(Bübü)Nagy Izabella: Pálinkás krumplipörkölt – avagy terasznyitás helyetti kutyás piknik

Paprikás krumpli. Nokedlivel.
Talán, ha egyszer csináltam életemben.
Most egy nagy bográcsnyit készítek, nyílt tűzön,
az (Annabelle)Laci pontos receptje alapján.
És nem jut eszembe a hivatalos neve, csak, hogy
krumplipörkölt.
Közben szilva, körte, gyömbéres, talán alma is.
Muszáj tűzfelelőst és kuktákat kineveznem.
Nem értek a bográcsozáshoz, bár a végeredmény
pompás, én aratom le a babérokat.
Egy kis szilvával, körtével, gyömbéressel, meg talán almával is.

Vártam a terasznyitást. Régóta vártam.
Épp aznapra esett, mint a kutyás piknik.
Azt csak nem mondom le, én vagyok a szakács.
Ezek a kutyások, itt Diósdon, fura népek.
Jófejek. Vidámak. Segítőkészek és összetartók.
Ezeknek a kutyásoknak a kutyái is jófejek.
Mint egy ovi: a kutyák egymással játszanak,
a gazdák pedig vidámkodnak.

Van itt (Nokedli)Zsóka készítette kenyér.
A thai (Salsa)Aranya autentikus tavaszi tekercse.
(Hope)Judit pizzás csigája (kiborulva ebek martalékává váltan).
Zsolt ajándék-sörei Bob kutyától.
Ubi és csalamádé (Mollyka)Móniéktól.
Szilva, körte, gyömbéres, talán alma is, (Panka, Bizsu)Krisztáéktól.
A német Péter második oltással otthon, de (Schultzie, Molly)Rózsa pálinkával itt.
Névnapos (Julcsi, Benji, Domi)Gyuri ropival.
(Bogár)Viktorék, (Lola)Csilla, (Dózer)Csaba is odakukkant,
(Pisze)Juditék is lélekben.
Meg mit tudom én, tele az asztal is.
És még valami.
Közösség. Egymásra figyelés. Öröm.
Jobb, mint bármilyen terasznyitás.