Eugenia S. Lee: A valódi gyógyleves, 21 gyógynövénnyel

삼계탕, számgetáng, 닭 백숙, tákpekszuk – így hívják a híres-neves koreai gyógylevest, csirkével, illetve tyúkkal. Régen a csirke mellett – a kínaiaktól beszivárgott feltételezés szerint – a kutya-, illetve a galambhúst tartották megfelelőnek ehhez a leveshez. Galambot ma már nem kapni, s a kutyahús fogyasztása is visszaszorult, a nyolcvan–kilencvenéves korosztállyal együtt lassan teljesen eltűnik a kínálatból.

A szóban forgó leves legutóbb akkor került reflektorfénybe, amikor nem is olyan rég megjelent egy központilag támogatott kínai Youtube-videó, miszerint a kimcsi és a számgetáng tulajdonképpen kínai étel… És ez nem kimondottan tetszett a koreaiaknak…

Tőlem is többen vettek már olyan gyógynövénycsomagot, amit csak bele kell dobni a vízbe a csirke mellé, aztán megfőzni és kész is a gyógyleves. Persze, ez is nagyszerű, és igazán kényelmes dolog, de sokkal izgalmasabb, érdekesebb és főleg hatásosabb a végeredmény, ha magunk válogatjuk össze a hozzávalókat.

A kényelmes verziónál a számgetáng fiatal, kisméretű csirkéből készül – anyukám rántani valónak nevezte az ilyet –, amelyet (kibelezés és tisztítás után) megtöltenek megmosott édes rizzsel, majd melléteszik a gyógynövénycsomagot és levest főznek belőle. A tákpekszuk annyiban különbözik, hogy ott tyúk kerül a lábasba, normál rizzsel töltve. Sózni tilos, csak a tányérban szabad: sóval elkevert szezámolajba mártogatják a húst. A levesben főtt gyógynövények ehető részét is el lehet fogyasztani, de nem muszáj.

A valódi számgetáng, illetve tákpekszuk kicsit másképpen készül. Érdemes hozzá úgynevezett parasztcsirkét vásárolni. És persze a szükséges gyógynövényeket is be kell szerezni, majd 4–5 liter vízben felforralni, s egy bő órán át főzni. A szárnyas ezt követően kerül a fazékba; a rizst általában pamutzacskóban teszik mellé, hogy „tiszta” maradjon a leves. Kis lángon főzik készre.

A leves egyik különlegessége, hogy 20 különböző gyógynövény kerül az alaplébe, illetve a csirkével együtt még pár szem fokhagyma is, azaz összességében 21. Fém, fa, tűz és föld elemhez tartozó gyógynövények ezek, melegítik a testet, nyugtatják a tudatot, méregtelenítenek, ellenállóvá teszik az embert az időjárás viszontagságaival szemben. Ma már egész évben fogyasztjuk, késő ősszel még melegebb kivitelben, hogy elkerüljük a náthát, megfázást és egyéb betegségeket.

A belekerülő gyógynövények:

1. 당귀, dángvi
2. 대추, decsu, jujube
3. 각갈근, kákkárgün
4. 천궁, csangung
5. 황기, hvángi
6. 두충, ducsung
7. 오가목, ogámok
8. 겨울살이, kjaulszári
9. 상지, szángdzsi
10. 1동굴레, dongulle
11. 1엄나무, amnámu
12. 인진쑥, indzsinszuk
13. 헛개나무, hatkenámu
14. 더덕, dadak
15. 백복령, pekborjang
16. 숙치황, szukcsihváng
17. 오미자, omidzsá
18. 하수오, hászuo
19. 영지버섯, jangdzsi gomba
20. 구기자, kugidzsá, goji bogyó
21. 감초, kámcso

Ezek mind-mind belefőnek a levesbe a csirkével vagy tyúkkal együtt, és mégis nagyon finom marad az étel, egyáltalán nem keserű vagy kellemetlen, kimondottan ízletes.

A gyógynövények egyebek mellett védik és erősítik a májat, a gyomrot és a bélrendszert; fizikai erőt adnak; gyógyítják a tüdőt és a légutakat; izzasztó, méregtelenítő, veseműködés segítő hatásuk van; oldják a belső hő blokkját, azt a helyére, a köldök környékére viszik.

Azért ilyen erős a hatása, mert nem minden nap eszünk ilyen ételt, így ki kell tartson a következő alkalomig. Bárki fogyaszthatja, kivéve azt, akinek a meleg energetikájú dolgok szigorúan tilosak. Nálunk nyáron hetente egyszer biztosan étlapra kerül. Én a tyúkos verziót preferálom, de ez csupán ízlés dolga, a gyógyhatása ugyanaz.

Fotók: Eugenia S. Lee.