Galambos Tibi: Kovászos
A kovászos uborka nálam nosztalgikus téma. Nagyszüleim teraszán nyáron mindig ott napozott a nagy befőttesüveg, mellette cserépben nőtt nagyapám kedvenc piros erős paprikája.
Az én verzióm kalandos úton, több kudarcos próbálkozás útján született meg.
Ott kezdődött, hogy van egy jó barátném, aki szenvedélyes fermentor. Így hívják manapság azt, aki az almától a zöld paradicsomon át a cukkiniig mindent képes megsavanyítani. Vele megvitattuk, hogy az embernek a ház körüli állatokból összejöhet mondjuk egy kutyája, néhány macskája, tucatnyi egere, pár száz bogara, de igazából csak bacilusból lehet milliomos, így először ezen az úton indultam el. Ám látva a végeredményt, az ehetetlen, puha, erjedt uborkákat, úgy döntöttem, inkább mégsem bazírozok arra a pár elszánt bacilusra, akik túlélték a termelő permetezését…
A következő kaland során karalábé került az uborka mellé; ez finom is lett, de a karalábé ízű uborka manapság nem sláger, így letettem erről a variációról is.
Végül maradt a klasszikus recept, ahol az uborkát kapor és fokhagyma kíséri, továbbá a fűszeres kertből csípős paprika és egy kevés tárkony. És természetesen mindennek a tetején egy kevés kovászos kenyér.
Fotó: Galambos Tibi.
