Noth Zsuzsánna: Kocsmakalandtúrák #15 / Portói porciók 3 – Taberna Rio

A Douro folyó mellett a Ponte D. Luís I. híd tövében ültünk ki a Taberna Rio étterem teraszára ebédelni a lányommal. Az étlapot átfutva a Bacalhau a Bras mellett döntöttünk mindketten. Ő azért, mert már többször evett ilyen helyi portugál specialitást, én pedig azért, mert még sosem ettem belőle.

Ránézésre egy sötétsárga szénakazalszerű kupac magasodott ki a mély tálból. Amilyen látványos ez az egytálétel, ugyanolyan ízletes is. Tőkehaldarabkákból, tojássárgájával összekevert szósszal, szalmakrumplival együtt van megsütve. Valahogy úgy, hogy ne álljon össze egy tömbbé, és mégse maradjon nyers. Olyan az állaga, hogy késsel és villával lehet enni, vágás nélkül. Lehetséges, hogy valami enyhe fűszert kevernek a tojáspépbe, mert nagyon kellemes ízű és nem érződik ki belőle.

Az eddig fogyasztott portugál halételek közül ez a Bacalhau a Bras viszi el a pálmát. A tetejére szórt vágott petrezselyem meg ugyanolyan markáns ízű és fűszeres illatú, mint amilyen gyermekkoromban a szabad ég alatt termesztett volt.

Nagyon jól csúszott rá a lányomnak a Quinta dos Matt fehérbor, nekem a testes, mélybordó színű Carapecos Copó száraz vörösbor. Az ételeket és az italokat csinos, fiatal, barátságos, de nem tolakodó pincérek szolgálják fel.

Ülünk a folyóparton egy teraszon, süttetjük magunkat a már nem túl erős, de még melengető szeptemberi nappal. Nézzük a sétányon hömpölygő, tarka tömeget, a vízen szánkázó karcsú, sötétbarna gályákat, és a folyó fölött merészen átívelő hidat. Kell ennél több? Kell ennél szebb?

Eredeti fotók: Noth Zsuzsánna | Effekt: Kantin.