Noth Zsuzsánna: Szerkesztéshez szilvás gombóc

Itt volt a bátyám egész nap. Együtt kellett vele főzni. Ez a dilije, a főzés és a zabálás. Hogy főz, abból állt, hogy a konyhaajtóból dirigálta, mit hogyan csináljak.

Túl vagy rajta, Szuszi, nem sűrűn zavar Gábor, ahogy írtad.

Jól vagy édes főszerkesztő asszony?

Jól vagyok, de kell mennem valami kajavadászatra. 11-kor nyit az Ételbár (5 napig ettem a brassóit), ha ott nem kapok kedvemre valót, mese nincs, főznöm kell.

Az meg az asszony tragédiája. Az aquincumi szín.

A kajálás mindenki tragédiája, aki nem szeret főzni, ráadásul még étvágyam sincs.

A brassói után, ami az ötödik napon nyilván már nehéz étel volt, valami könnyebb kellene. Egy frankfurti leves, vagy kelkáposzta-főzelék, vagy borsóleves, ezeket én főznék neked, ha 240 kilométerrel közelebb laknál. De lebbencslevest, vagy egy pirított tarhonyát, karikára felszeletelt virslit olajon kicsit megsütve közé keverni. Ezek két napig undor nélkül ehetőek.

Vettem 6 szilvás gombócot és 3 sárgarépát, ezeken elvagyok 2 napig, addig nyugodtan tudok szerkeszteni.

Igen, én is úgy tudom, szerkesztéshez legjobb a szilvás gombóc és a sárgarépa. (A Padlás című mjuzikelben, úgy emlékszem Presser is megemlíti  a Szilvásgombóc óóóó című dalban.) Szeretlek kedves gombócos, kutyás, répás, tréfás kis szerkesztő úri lány. Ezért köszönöm, ha munkába, gombócba veszett napod után utánam szólsz egy szót is.

A közölt írás részlet Noth Zsuzsánna Chat szerelem című levélregényéből | Magánkiadás, 2022 | Illusztrációk: Hollai Krisztina; kiadványszerkesztő: Varga László | Nyitókép: Pixabay.