Kállay Kotász Zoltán: A Hangya-bolt

Csodabolt a vegyesbolt!
Mit szeretnél? Kapható!
Mint egy bolyba, szorgalmasan,
apránként lett összehordva
hét határról minden jó,
mert hiszen ez: Hangya-bolt!

*

Mit őriz a bolt-raktár?
Gyújtóst, gyufát, tűzifát…
Rönkben a fa, az aprítást
búgó, motoros fűrésszel
mester végzi, oly merészen,
ahogy művészek megszállott lázban,
s mégis, mérnöki precízitással;
hull a tűzifa, száll a fapor,
az ablakra két gyerekorr
tapad, Gyuszika, Bandika –
nem engedi Bözsi anyuka
őket most az udvarra…
Ha rosszak, majd hasogat
fát ő a hátukból!

Mit őriz még a boltraktár?
Petróleumot, lenolajat, pálinkát;
hisz reggel felvenni a munkát
üzemanyag kell, mit szája likán át
stampedliz be a jó munkásember,
s pirosló orral – hitelesítve –
megy már a gyárba… Halihó!

És mit őriz még, mi jót?
Kávét, mákot, diót,
zsákokban, szemeset.
Kérhetsz sokat, keveset,
kimérik, s még ott a boltban
a darálógépek torka
nyeli, s viheted haza őrülten…
Akarom mondani, őrölten.

Mi van még itt? Rekeszekben
saláták egészben, felezetten…
Zöldségek, gyümölcsök vigyorognak,
almák pirosra suvickoltan…
Jonatán, Renet, London Pepin…
Báli névsor ez? Legyint
a boltos, „ugyan már, húszféle
áll még hátul, tessék jönni…
Kóstolni, szatyorba tömni!”
S szőkén, illatozva
kenyerek, zsömlék, cipók!
Varázslat ez, titok:
az éjszaka a pék a lisztből
miként gyúrt kenyeret? S mitől
az övé a legjobb?

Mi van még a pult alatt?
Semmi… Hozni kell, szaladva:
ha a vevő friss tojást kér,
Bözsi szól, „no, fuss a szomszéd
Lay-birtokra, az alomból
hamar előszedegessék!”
S Gyuszi hozza: „Itt van, tessék!”
Üdébb nem is lehetne,
tyúkanyó popója-melege
lehel vissza a héjáról…
„Ha elkap az éhkopp,
feltöröd, bekapod… De épp oly
jó ez, kérem, politikai gyűlésre
a vélemény kifejezésére…
Csak célozni is tudni kell ám!”

*

„Ha valami még sincsen,
beszerezzük, iziben!
Tessék jönni, jövő héten
(vagy a háború végeztével),
itt lesz, hogyne, lesz föltétlen,
az ügynökünk utána lából,
s Kecskemétről, Brazíliából
megsürgönyzi!” Már szédül
a vevő, és kilép, és révül
a kopár, szélfútta földekre.
Bár ez Rákoskeresztúr,
sok-sok ezer hangya-út
fut ide messzi távolból…
Hét határ… S mégis: összement.
Kóstolókban, csipetekben,
laktatósan s íze-telten
itt egy boltban – a Földgolyó.

Illusztráció: Fortepan / Vincent Till Baumgartner.