A Douro folyó partján, a Muro do Bacalhau étterem teraszán ebédeltünk, ahonnan egyszerre le lehet látni a folyóparti sétányra, a folyón úszó gályákra, a Luis I. hídra és Porto túlpartjára. Az emeleti teraszon ücsörögni önmagában is szórakoztató.

A pincér készségesen tájékoztat az étterem koncepciójáról: kis tálkákban kis adagokat szolgálnak fel, a vendégek többfélét rendelnek és mindegyikből esznek egy keveset. Én atlanti árnyékhalat rendeltem garnélarákokkal, csavaranyára emlékeztető massada tésztával, friss zöld fűszerekkel; kaporral és citrommal.

Egy másik tálkában sült édesburgonya fokhagymás majonézzel, paprikával és zöldfűszerekkel. Tonhalsztéket kértünk még, grillezett paprikaszósszal és puliszkakockákkal. Száraz, gyöngyöző fehérbort ittunk ezekre a csemegékre.

Desszertnek fahéjfagylaltot fogyasztottunk pirított mandulával tojássárgájában, mandulalisztből sütött szalmaboglyával vastagon beszórva.

Külön élvezet, ha egyszerre sokféle, számomra addig ismeretlen ételt ízlelgethetek. Az omlós halak a különféle ízesítésű szószokkal, változatos körítéssel nagyon elnyerték a tetszésemet. Itthon is szoktam venni vagy készíteni a húsokhoz és a párolt zöldségekhez mártásokat. Engem a változatosság az ételekben is gyönyörködtet.

A Muro étteremben – a folyó és a város teraszról nyíló látványa mellett – legjobban az étterem nevével cégjelzett ásványvizes palack dizájnja tetszett. Noha rövid nyakú, széles és szögletes, mégis kecses az összhatása.

Amíg az ételkülönlegességeket kóstolgattuk, az alattunk és egyben mellettünk elhúzódó Dourón a bor- és turistaszállító sötétbarna gályák lustán úsztak el mindkét irányba.


Eredeti fotók: Noth Zsuzsánna | Effekt: Kantin.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Fel