Gergely Tamás: Nádas Péter meg a cuisine

Nádas Péter halála napokig téma volt a svéd sajtóban. Akik eddig a leendő Nobel-díjast látták benne, azok sorra elmondták Nádas-emlékeiket. Nemrég megszólalt Richard Swartz, akihez Nádast ötven éves barátság kötötte. Swartz a Svenska Dagbladet tudósítója volt több mint negyedszázadon át, ismerte a vasfüggöny mögötti Kelet-Európát. Ezúttal közös emlékeket idézett, és szólt Nádas könyveinek nyugati visszhangjáról is. Ott találtam azt az érdekes megállapítását, miszerint Franciaországban volt a legmelegebb fogadtatása a magyar író utóbbi nagy lélegzetű könyveinek, de hiányolták az ételről, italról szóló leírásokat. Más szóval, szerintük kevés könyveiben a … cuisine.

Mit lehet erre mondani? Aki Nádas életművét ismeri, tudja, hogy volt neki fontosabb témája is, mint a konyhaművészet, de hát az egy más világ volt – talán még ma is az –, mint a francia, s egyáltalán a nyugat-európai. Ételről a magyar irodalomban, ugye, Móricz Egyszer jóllaknija juthat eszünkbe, és József Attila híres: „De szeretnék gazdag lenni, / Egyszer libasültet enni”-je, de az időben hozzánk közelebb élők sem gasztronómiai oldalról közelíthetők meg. Mondjuk, Krúdy kivétel. Ha valaki megteheti – nekem nincs hozzá programom –, hogy például az erdélyi szerzők konyhával kapcsolatos irodalmi alkotásait vizsgálja az MI segítségével, akkor alighanem azzal szembesülhet: az étel (például a kenyér) jellemzően nem a jólétről, a napos oldalról szóló részekben jelenik meg, hanem inkább a túlélés kérdéseit feszegeti. Egy kivételről tudok, 1995 decemberében közölt a marosvásárhelyi Látó című folyóirat Láng Zsolt szerkesztésében egy GyomorLátó számot, amiben kéttucatnyi író az erdélyi gyomorról, vagyis étkezésről szól. 

Nádashoz visszatérve: ha keveset is írt a magyar konyháról, közel állt az hozzá. Számítsuk ide, hogy felesége, azaz immár özvegye, szakácskönyvet jelentetett meg, s hogy kettejüknek volt javaslata az önfenntartó életmódról. Maga Nádas részt vett budapesti gasztronómiai rendezvényeken is, igaz, nem maga főzött, hanem jelenlétével emelte a rendezvény fényét. Az egyik ilyenen Makranczi Zoltán színész Nádas Péter idevágó témájú cikkeiből olvasott fel, s az ételből befolyt becsületkassza-bevételt a Heti Betevő Egyesület kapta. Ezt csinálják a francia szerzők utána!

Illusztráció: az ifjú Nádas Péter önarcképe 1958-ból (a Fortepan oldalán százezredikként megjelent felvétel) | Fotó: Fortepan / Nádas Péter.