Galambos Tibi: Rajzok a konyhából #12 – Szilvák emlékezete
Számomra az úgynevezett fosóka szilva gyermekkori élményeket idéz meg.
Számomra az úgynevezett fosóka szilva gyermekkori élményeket idéz meg.
– Nem tud megromlani – legyintett nagyi, / miután körbehunyorogta a fémdobozt. / Konzervnyitó, kotrás, lábas, sparhelt.
Felpaprikázva.
És volt annak a korszaknak egy iható szimbóluma is: a Bambi, melyet először 1947-ben kezdtek el palackozni nálunk, ám 1960-tól datálódik az igazi diadalmenete Magyarországon. Csatos üvegben került forgalomba az első és sokáig egyetlen magyar szénsavas üdítőitalként…
– Mit szedtek? – Csalánt. – Mire jó az? – Teát főzünk belőle, hajat mosunk vele, levesnek is finom.
Időben érkeztem, hogy a faszenet tekintélyes parázskupaccá varázsoljam. Izzasztó feladat. Szomjazol, Déneském? – kérdezte Gyuri. Választ nem várva könnyű, hideg rozé fröccsöt nyomott a kezembe, miközben elmesélte a Kévés Galéria történetét.
A hagymát is hagymával.
Mila nem csupán a szerelmi bánatot és csalódást gyúrja ki magából, de csodálatos kenyerei és süteményei jóvoltából lassan-lassan „belegyúrja” magát a falu apraja-nagyjának szívébe.
Fekete Jenő koncertjére utaztunk Nagymarosra a Duna-partján lévő Piknik Manufaktúra Bisztróba.
Mikor kisgyerekként a lakásban sertepertéltem, az ebédet főző Anyámtól kaptam egy-egy frissen hámozott murkot, szelet karalábét, vagy amit a legjobban szerettem: káposztatorzsát.