Hát, a zellersóval – vagy ahogy mi Erdélyben hívjuk: cellersóval – ugyancsak megleptem a diétás nővért.
Kategória: Kisadag
A kisadagban ugyanaz van, mint a nagyadagban, csak hamarabb véget ér – 300 szónál hamarabb
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #28 – Mézes csupor
Örököltem nagymamámtól egy sárga fajansz méztartót, kissé ütött-kopott, de egyedi számozott darab, legalább hetven éves. Márkájára utaló felírás nincs, csak annyit ütöttek bele, hogy Dep H122/1.
Simon Magdolna: Pettson, Marie Antoinette és a Jedik, reggelire
Aztán szegény kalács, ahogy kihűlt, gyorsan „lefejeztetett” a fehér, még mindig éles, körülbelül negyven éve Kecskeméten vett „lézerkéssel”. Marie Antoinette program? Vagy inkább Star Wars?
Scheili Eszter: Nürnbergi kolbászkák – a kulcslyukon át
Drei im weckla’, azaz három nürnbergi kolbászka egy zsemlében. Annak, hogy miért ujjnyiak ezek a kiskolbászok, igen érdekes története van.
Barbély Virág: Karanténkenyér porélesztőből
A 2019-20-as élesztővész túlélőinek nem kell megmagyarázni, hogy miért porélesztős pékáru sül. Hogyan teszünk szert porélesztőre? Három útja van.
Ligeti Zsuzsa: Az utolsó ebéd a napon
Bent a házban már fűtöttünk a második novemberi hétvégén, hisz reggel csak 2 fok volt. Már meg is terítettem, míg sült a hús, amikor jött az ötlet: ebédeljünk kint a napsütésben.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #27 – Fűszertartó
A nászutunkon Zakopanét is útba ejtettük. Az egyik kanyargós utcában éppen népművészeti vásár zajlott. Rettenetesen tetszettek a járda szélére kiállított, ember nagyságú, feketére pácolt Krisztus- és parasztszobrok. Nem tudtunk volna megfizetni, ezért vigaszunkra vettünk egy kis polcot három faragott fűszertartóval.
Scheili Eszter: Marta perecei
Az van, hogy egyáltalán nem vagyok oda a német ételekért. Ami viszont szerintem fantasztikusan finom, a maga egyszerűségében, az az igazi puha perec – főleg vastagon megkenve vajjal.
Gergely Tamás: Vörös pisztráng, Grisslehamnban füstölve
Egy kis kiruccanás Grisslehamnba, onnan indulnak a hajók a finnországi, de többnyire svédek által lakott Åland szigetére. Érdekes sztori, történelem, de most a kikötő közelében tudott, halspecialitásokat árusító üzletet keressük fel.
Köböl Vera: Hangulatjavító
Emlékszem, amikor először találkoztunk régen (talán Párizsból kaptuk?), és rátaláltam erre az ízre. Arra is, amikor először félbevágtam és kikanalaztam, felkucorodva az ágyra, ahogy utána is évekig.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #26 – Kancsók, csészék, poharak
Családunk legrégebbi kancsója már az ötvenes években járta Zebegény utcáit. Fehér, nagyfülű, öblös csőrű, kétliteres zománcozott kancsó volt. Több funkciót látott el.
Hegyi Zoltán Imre: Mama
Miután eltemették, és illendő / módon kínálótálak és házi sütemények / rakásai közt megemlékeztek róla, / még elcsomagolta a maradékot, a sütőben / felejtett töltött káposztát is / szétporciózta a gyászoló rokonságnak…