Megláttam a „Téli” címkés teámat, s a mellette sorakozó mandarinokat, amelyeket a barátnőmtől kaptam. Nekik túl sok volt, elhoztam hát tőle néhányat. Kettő már megromlott, így kezdenem kellett valamit a maradék hárommal. Elhatároztam, megcsinálom lekvárnak.
Kategória: Kisadag
A kisadagban ugyanaz van, mint a nagyadagban, csak hamarabb véget ér – 300 szónál hamarabb
Zsubori Barnabás: Életem első kókuszgolyója
A kókuszgolyó elkészítése nagyon egyszerű. Vagy legalábbis elsőre annak tűnik, ám egy kezdő cukrász számára igencsak sok buktatót rejthet.
Eugenia S. Lee: Pizzára gyúrva
Tegnap pizzát készítettem, de nem ám olyan gizda olaszt, ami hajszálvékony, ropogós, ráraknak két szelet paradicsomot, aztán adnak neki egy szép nevet, nem. Olyan igazi magyarosat.
Jolie Dober-Vanya: A perui konyha dicsérete
A perui konyha méltán világhírű, nemcsak a számtalan fajta krumpli és csilipaprika változatos használata miatt, hanem mert – ahogy mondani szokás – itt ér össze Amerika, Európa és Ázsia.
Gergely Tamás: Vadmalac meg a pálinka
Nemrég megjelent kötetem hőse Vadmalac, bár a hős szó tőle igencsak távol áll. Egy meghúzódó fajta, aki tudja, hogy a világot megváltani nem lehet. Barátja, a Koma tesz fel neki időnként kérdéseket, amiket Vadmalac leggyakrabban nem tud vagy nem akar megválaszolni. Elvarrni mégis el kell minden ügyet, erre megoldás a – pálinka.
Galambos Tibi: Krétai ebéd Yiannisnál
Egyik krétai kirándulásunk során a fiammal egy csinos kisvendéglő, a Taverna Eva udvarán, az eperfa árnyékában kötöttünk ki, ahol meglátogatta asztalunkat a családi vállalkozás életvidám gazdája, Yiannis Charonitis is.
Székely Ervin: Szerelem, barátok, gesztenye
Boldogult diákkorom egyik kedves emléke az, amikor egy hideg novemberi napon az utolsó (no jó, utolsó előtti) három lejemért sült gesztenyét vettem a főtér sarkán Kolozsváron, s azzal kedveskedtem a barátnőmnek – jelenlegi feleségemnek.
Faragó József: Plusz egy puding
Jól értesültek gyakran vitatják a rozata eredetiségét. Felemlegetve a francia crème brûlée és a spanyol crema catalana desszerteket. Valójában földgömbbel a kezünkben napestig sorolhatnánk a közszájon forgó és a kevéssé ismert változatokat. Legyen elég annyi, hogy a tengerparti konyha mindig befogadó.
Székely Ervin: Nagyszalontai ízek, Bukarestben
Nagyszalontán, gyerekkoromban egyszer beteg voltam és apám a városból krumplis palacsintát hozott nekem.
Pető Tünde: Már a sztrapacska sem az igazi
Mit keres, kérem, a sztrapacskában a paprika, talán eltévedt? – kérdezem én. A petrezselyem még hagyján, de a paprika már egyenesen szentségtörés.
Gergely Tamás: Céklás sütemény a virágoskertből
Stockholmban divat lett melegházak mellett virággal, zöldséggel több hektárnyi területet hozzáférhetővé tenni azok számára, akik maguk válogatnák össze a virágcsokrukat, vagy a friss zöldséget a konyhába. Kávézója is van persze a melegháznak.
Bojti András: Ehető csend életem
Van úgy, hogy az ember enne. Minimál programra állítva vág a kopasz barackból, tesz mellé a tányérra jófajta olasz sajtot, és nézi őket. Geometria és élet. Észreveszi, hogy azok is nézik őt.