Az óvatlan ember persze már jó ideje a harapásról, az ízlelésről álmodozik, már szinte túl is van rajta. Akkor is erre gondolt, amikor még nem történt semmi.
Kategória: Kisadag
A kisadagban ugyanaz van, mint a nagyadagban, csak hamarabb véget ér – 300 szónál hamarabb
Balla Erna: Az élet és a dolgok egyszerűsége
A szüleim vidéken élnek, egy tanyán. Igyekszünk még ezekben a zűrös időkben is rendszeresen látogatni őket, mert az jó, meg a gyerekeim praktikusan ott nőttek fel, homokozó, hinta, borsóleves a kertből szedve, maci a málnásban, mert az is van, szóval minden ahogyan kell egy vidéki nagyinál, keveseknek adatik ez meg a városi gyerekek közül.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #21 – Fekete cukortartó, festett tetővel
Drága jó anyósom, aki a II. világháború alatt ment férjhez, patikus kolléganőitől kapott nászajándékba egy kerek fém cukortartót. Kistányér nagyságú, domború tetővel. Kívül fekete, belseje sötétbordó. Beleöntve a kristálycukrot, a tartály pereme mentén a kissé áttetsző szemcsék színét mályvarózsaszínre változtatja.
Gergely Tamás: Faeper
Kisebb tasak szárított faeper került a minap a házba. De a faeper számomra a székelyföldi Homoródszentmártont jelenti: nagyapám háza udvarán díszelgett egy terebélyes eperfa.
Láng Eszter: A salátáról másképpen
Azt kérdi a minap egy kedves ismerősöm, szoktam-e salátalevest csinálni. Nem rövid életem során ezt a kérdést először tették fel nekem.
Erényi Ágnes: Egy absztinens alkoholintoleráns esete a fügelikőrrel
Ipari mennyiségű füge termett a kertünkben, a szomszéd és a szomszéd szomszédja kertjében is, s mindenki azt gondolta, majd annak a kicsit bolondos nőnek adja, aki a vírus alatti önkéntes karanténban őrült konyhatündérré nemesedett.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #20 – Sziták a vízimalomból
Vízimolnár dédapámnak Zebegényben az Almáskerti patakon állt a malma, a víztől kissé távolabb pedig a háza. Nagypapáék tizenegyen voltak testvérek, a zebegényi felső-malom tartotta el őket.
Gergely Tamás: Bivalytej
Most már sajnálom az elmaradt beszélgetéseket. Pedig lehetett volna, mert miután a bivaly hazajött a csordából, s ő megfejte, kiült a háza elé, figyelte, mi történik az utcán, a faluban.
Mörk Leonóra: Nyárutó jegeskávéval
Minden évben eljön az a nap, amikor kísértést érzek, hogy feltöltsek egy fotót az Instagramra #lastdayofsummer megjelöléssel. Tavaly ez a nap valamikor szeptember közepére esett, az idén hamarabb búcsúzott el a nyár.
Galambos Tibi: A gránátalmánk színe
A gránátalma egyike a kertünk kedvenc díszeinek. Húsz évvel ezelőtt, amikor „falura” költöztünk és elültettük, alig volt nagyobb egy vesszőnél.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #18 – Merő
A merőkanalaknak nincs szerepük a főzésben, de elég nehézkes lenne nélkülük a finom ételeket tányérba varázsolni. Vettem én is kettőt, a legegyszerűbb fehér zománcozottat, mindkettő bonyhádi gyártmány.
Gergely Tamás: Egy pohár tej a sörgyári kantinból
Egy Sara nevű vendéglőláncolat gyári kantinjában ettünk, szubvencionált és finom ebédet. Itóka az ebédhez – nagy választékban a gyár termékei: narancslé, Coca-Cola, gyenge sör… Feltűnt viszont, hogy tejet is lehet választani.