Néhány sor egy „közeli” tájon, a csak 670 kilométerre lévő Möll-völgyi Alpok csodálatos vidékén elköltött egyszerű, mégis nagyszerű ételekről: pisztrángról, bécsi szeletről, báránybordáról.
Kategória: Nagyadag
A nagyadagban ugyanaz van, mint a kisadagban, csak tovább tart – 300 szónál is tovább
Noth Zsuzsánna: Görög vacsora
Egyszer meghívta egy görög haverja vacsorára. Az első fogás olajbogyó-saláta volt, utána egy nagy fajansztálban kihozta a tejszínnel nyakon loccsintott birkafejet.
Petrőczi Éva: Ómi „kredence”
Az itt mellékelt képen sokunk közös gyermekkori élménye jelenik meg: egy faragott oszlopokkal-tornyocskákkal és márványlappal ékes, tizenkilencedik század végi ebédlőszekrény, vagy ahogyan a hangulatos grafika készítőjével közös, kétnyelvű szülővárosunkban, Pécsett-Fünfkirchenben becézték: „kredenc”.
Mörk Leonóra: Törött tulipánok – részlet
Végül egy alkalmi vendéglő sátra előtt leültek a hosszú, X-lábú asztalhoz. Fahéjas bort ittak, nádcukros ostyát ettek, és mert közben elhallgattak a harangok, a dobosok pedig szerencsésen elmasíroztak a Noordeinde palota felé, most már egymás szavát is értették.
Noth Zsuzsánna: A spájzban
Belehabarodva egy szőke, izmos srácba, nagylánynak érezve magam, kezdett kínossá válni, hogy a szüleimmel és a bátyámmal lakom egy szobában. Összegyűjtve a bátorságomat és az erőmet, megragadtam a téglaszínű heverőmet és kivonszoltam a konyhán át a spájzba.
Petrőczi Éva: Zabpehelyleves – „barista” módra
Családunk több évtizedes kedvence a zabpehelyleves, amelynek számtalan variációját főztem már meg házam népének. Még az unokák közt is van olyan különc palánta, aki nagyon szereti.
Lackfi János: Kávémese
Volt egyszer, hol nem volt egy kávé. Dupla kávé volt szegénykém, még nem raktak bele cukrot, se tejszínt. – Furcsák az emberek – gondolta –, keserű, fekete italt készítenek, aztán tesznek belé cukrot, hogy ne legyen keserű, meg persze tejszínt, hogy ne legyen fekete.
Mörk Leonóra: Christiaan a konyhában
Majd négyszáz évvel ezelőtt, az 1600-as évek közepén ez a kisfiú valóban ott ülhetett ebben a holland konyhában a reggelijére várva. Ő Christiaan Huygens, a ház pedig a Hofwijck nevet viseli, és az édesapja építtette a Vliet csatorna partján, félúton Hága és Leiden között.
Petrőczi Éva: Áfonya–málna duó
Tekintettel arra, hogy sem a ceruza, sem az ecset kezelésében nem tudok jeleskedni, ezúttal egy saját készítésű fotós gyümölcs-csendélettel, pontosabban, egy áfonya–málna „duó” képével fejezem be új könyvem végleges vízfestmény-remekeinek halk megünneplését.
Eugenia S. Lee: A valódi gyógyleves, 21 gyógynövénnyel
A leves egyik különlegessége, hogy 20 különböző gyógynövény kerül az alaplébe, illetve a csirkével együtt még pár szem fokhagyma is, azaz összességében 21.
Petrőczi Éva: Vaníliaillatú szerelem
A könyv – szellemes, szerencsés, találó, s a mű lényegét kiválóan összefoglaló választás ez – egy Julia Child-idézettel indul: „Ha főzöl valakinek, aki közel áll hozzád, az felér a legszebb szerelmi vallomással.”