Tehát ketten ültünk az autóban. Én a megszokott helyen, az anyós felől pedig a bepárásodott kvasz. Az évek alatt gyűjtött tapasztalat azt súgta, hogy ha az InterRégió most indult el Bodokról, akkor minimum húsz perc, mire a sorompóőr koszos, valaha sárgának született zászlócskájával, vigyázz állásban tiszteleghet neki. És jött a salamoni gondolat, hogy nézzük csak meg, mit is tud ilyen esetben a kvasz.
Kategória: Nagyadag
A nagyadagban ugyanaz van, mint a kisadagban, csak tovább tart – 300 szónál is tovább
Petrőczi Éva: Az ízek gyógyítanak, avagy a főzés mint terápia
Mit jelent számomra egy almás pite elkészítése? Bizalmat az anyagokban, saját tartalék erőim felszabadítását, gáncsok nélküli örömet, és a sikerélmény nagyon tiszta formáját… Ugyanez érződik két nemrég megjelent megmenekülési történetben, a Családi recept és az Epervidék című kötetekben.
Gáspár Zsuzsa: Receptmesék #18 – Ki gazdag, avagy az angol fajansz étkészlet meséje
Mély, alig leküzdhető vonzalom élt, él bennem a finom fajansz iránt – főleg az angol vonz, de a francia és a német is. Az egyik falakkal lehatárolt „boltban” sok minden más mellett angol fajansz étkészleteket is árultak: egy-egy dobozban négyszemélyes készlet volt, fehér alapon kék szegélymintával: mélytányér, lapostányér, desszerttányér, meg csésze, aljjal.
Noth Zsuzsánna: Egy konyhatündér emlékiratai #13 – Zománc
Amikor minden különösebb csinnadratta nélkül elhagytam a szülői házat, a szomszéd Mariska nénitől kaptam nászajándékba két piros zománcozott lábost és egy kis fazekat, természetesen fedővel együtt.
B. Tomos Hajnal: Múlt idő, egyes szám
Aztán hozzáfogtam a dagasztáshoz, persze miután jól felfutott a kovász, s belekevertem a lisztbe. Addig gyúrtam, dögönyöztem a tésztát, amíg az hólyagozni kezdett, mint a nyári eső.
Gulyás Dénes: Lenszkij, kagyló és Fernet-Branca
Különös vonzalom él bennem a tenger adta finomságok iránt. Bárhol jártam a világban, ha tenger mosta az ország partjait, biztosan végigettem, amit az időmbe szorított lehetőségek és éttermek kínáltak.
Petrőczi Éva: Az ember és a szőlő párbeszéde
A Szőlőskert Provence-ban című könyvben nem csupán az igazán Franciaországban otthonos, „hivatalos” szülőföldjén sok lelki sérülést szenvedett Ava története, nem a „gyógyító mediterrán légkör” séma az, ami magával ragad bennünket. Sokkal inkább az emberi világ – ezúttal egy törékeny asszonyember – és a szőlő, a bor, első renden egy különleges rozéfajta párbeszéde ez.
Székely Ervin: Túrós „bukta”
Van a túrós bukta készítésének egy kulcspillanata. Nevezetesen az, amikor az ember a négyzetre vágott tészta négy sarkát batyuszerűen összefogja, s megpróbálja őket összeragasztani.
Bibók Bea – Tenczer Tamás: Nem kilátástalan vacsora – avagy az anyám mindenit!
Ilyen fekvéssel és testi adottságokkal csakis a legjobbat szabad. Mármint az asztalra. De hogy kerül a sellőlány az asztalra?
Ránki Júlia: Az én édeskéim – paradicsomi állapotok a balkonon
Déli erkélyünkön koráll színű gömbökben gyönyörködöm. Paradicsom. Kifejezetten erkélyre méretezett.
Gáspár Zsuzsa: Receptmesék #17 – Anyósom különleges lecsójának meséje
A kinyitott üvegből isteni illat áradt, szinte megszédültem tőle: nem kolbász volt benne, hanem kis füstöltcsülök-kockák.
Gulyás Dénes: Pécsi menü
Közben tisztességes, krónikus hedonista módjára már a kora délutáni, tiszta fácánlevesre s az éppen csak megsütött, belül szinte nyers bélszínre gondolok, tejszínes zöldbors mártással, tepsis krumplival, melynek darabkái megannyi arany barnára sült apró párnára emlékeztetnek…