Matteo Thun olasz sztár designer 1992-ben alkotta meg az illy cég jellegzetes formájú csészéjét, aminek mintáját minden évben más művész jegyzi, s amelyek a gyűjtők körében egyre magasabb áron kelnek el. Nekem is van kettő…
Kategória: Mix
Innen is egy kicsi, onnan is egy kicsi
Abafáy-Deák Csillag: Velencei Biennálé 1.1: Olasz presszókávé, magyar krémmel
Ki gondolná, ha a reklámfelületen olvassa az illy nevet, hogy az nem kitalált fantázia név. Azt még kevesebben gondolják, vagy nincs elég fantáziájuk, hogy akárcsak feltételezzék, ez magyar név.
Gergely Tamás: Útban az Angelika presszó felé
Haladunk az Angelika presszó felé, s eszünkbe jut, hogy egész napos csatangolásunk során kimaradt az ebéd, éhesek vagyunk, magyarán. Ahogy a Fő utcán csetlünk-botlunk, megjelenik előttünk egy élelmiszerüzlet…
Petrőczi Éva: Nem „mancsolunk” – kóstolgatunk
Karen Le Billon magyarul Falra hányt borsó? címmel megjelent könyve nem egyszerűen a rosszat (egészségtelen ételeket!) rosszul majszoló gyerekek szüleinek, nagyszüleinek nyújt segítséget, de egyben remek, fordulatos családregény is.
Jenei Zsolt: A hal paradigma
A hal egyszerre volt közutált a mindennapokban, és volt kívánatos – kötelezően említendő ilyen témájú beszélgetések során – a magyar konyha csúcsteljesítményeként.
Bányai Ervin: Főzzünk agilisan, avagy bevezetés a projektmenedzsmentbe
Meglehet, sokan még nem ismerik közelebbről, de a cégvilágban hódít az agilis projektmenedzsment. Hogy mi is a lényege, és mi különbözteti meg a klasszikus módszertől, igazodva a hely szelleméhez, világítsuk meg egy konyhai példával. Már csak azért is, mert agilisan projektet vezetni épp oly művészet, mint a főzés.
Sárkány Viktória: Érlelt vágyak
Újabban elkezdtem érdeklődni a befőttesüvegekben eltett ételek világa iránt. A vágy tárgya nem más, mint a pácolt camembert, anyakönyvi nevén: nakladany hermelin – merthogy cseh a lelkem.
Hoffmann Márta: Jókai-bableves, berlini sugallatra
A Jókai-bableves receptje a mi családunkban is szinte Saját levében módra készül; ha az ember jót szeretne főzni, hallgasson a profikra. Egyedül a malacköröm marad ki belőle, talán a nem teljesen őskeresztény felmenőkre tekintettel, ám a jófajta kolbász és füstölt hús esetében a hal nevét mi sem kérdezzük.
Rácz Júlia: Sült paradicsom, görög kiegészítővel
A paradicsommal ugyan lassan kifutunk a szezonból, de még lehet kapni finomat. A kecskesajt vagy a juhsajt beszerzése szintén nem jelenthet gondot, legfeljebb az áruk miatt nem vesz az ember naponta belőlük. A recept szerinti harmadik fontos összetevő, a fekete olívabogyó viszont már nehezebb ügy.
Mózes Katalin: Polenták emlékezete
Emlékszem, két lány polentát kezdett készíteni egy hatalmas, gyönyörű acéledényben. Nem lehetett nagy gyakorlatuk ebben, mert hol sűrű volt, hol híg, hol vizet, hol kukoricadarát tettek még bele, egy része már másik edénybe került át – úgy szaporodott a polenta, mint a mesében.
Petrőczi Éva: Időutazás malátakávéval
Ritka pillanatok azok, amikor az ember lánya hatvanhatodik születésnapját is jócskán elhagyva találkozhat babakori és huszonéves önmagával. Velem ez nemrég mégiscsak megtörtént, hála egy Németországból származó maláta- (és részben cikória-) kávénak.
Draskovich Edina: Az illattól az aromáig
Gyerekként azt tapasztaltam, hogy a kávé egy olyan savanyú és keserű lé, amit a felnőttek is csak úgy tudnak meginni, ha legalább két kockacukrot tesznek bele. Ennek a tapasztalatomnak némileg ellentmondott az a csodálatos illat, amit a kávédaráló tetejének leemelésekor szippantottam be, mikor a kockacukor-függő felnőttek megkértek, hogy főzzek nekik kávét.