Hármunk közül / valakinek meg kell nyomorodni / az országúton. / Öt bikaborjúból egynek / be kell mutatni a / legyőzetés áldozatát. / Hogy odakerülhessen a nyolchoz / aki fél.
Kategória: Különtermek
Ahol minden kicsit más, mint a nagyteremben
Stegbauer Tibor: Havannai kávém – a Fekete-tenger partján
Életem legjobb kávéját a Fekete-tenger partján fekvő Eforie Nordon, Romániában, egy Che Guevara névre hallgató utcasarki kocsmában ittam. Széles, nagy fehér csészében hozták, barna cukorral.
Veress Tamás: Inverz Charlie
Estefelé / kitágul szobám, / Zenék miatt / ha tabletem törném komám, / jól néznénk ki. // Blues / csak főzéshez, tudod, / ha pörköltet ennék, / Bárhová meg minek is mennék, / jó nekem itthon.
Gergely Tamás: Ülünk a kolozsvári Mamaia cukrászdában…
A százhalombattai Üveghegy Kiadó a minap jelentette meg a Kóválygások a Hyde Parkban. Vadmalac meg én című könyvét. Amelyiknek nemcsak hogy két címe, de két szerzője is van.
Székely Ervin: Fokhagymás kávé
Diákkoromban még úgy ittam a kávét, ahogyan Gregory Corso írta a verseit: sallangmentesen, kerülve minden cifrázást, fölösleges cicomát, vagyis cukor és tej nélkül. Aztán az évek múltával egyre több kompromisszumot engedtem meg magamnak.
Géczi János: Málé
„Rántson ki valamit.” „Az mérhetetlenül sok idő! Talán valami kását!” „Köles? Rizs? Csicseriborsó? Kukorica? Kukoricában ma érkezett dara is, liszt is.” „Azt. Az jó lesz. Akkor legyen a dara.” „S nekem mikor fog gazdagságot jósolni?” „Magának bármikor, drágám! Nézzen be valamikor.”