Hallom a hűtőajtó tompa puffanását, ahogy kattan és enged a konyhaszekrény ajtaján a mágnes, tömött papírzacskó tompa zörgését és a kanál kaparászását a fémen.
Kategória: ÍróAsztal
Irodalommá párolt alapanyagok
Petrőczi Éva: Osztrigaóda
Találkozás a párizsi osztrigával: szerelmi viszony egy tökéletes étellel – eredetiben így hangzik Mireille Guiliano új könyvének címe (borítójára nálunk ez került: A francia nők nem számolnak kalóriát – Ínyencségek Párizsa), de az sem fog csalódni benne, aki életében egy árva osztrigát sem engedett le a torkán.
Debreczeny György: Legyen ma csodás a gulyás
majd marha leszek lábszárat venni / ráadásul pont 60 dekát / na meg 40 deka krumplit / hát annyit én nem tisztogatok / rengeteg a dolgom nincs erre időm / a televízióban keresgélni egész nap / a tölteni való paprikát
Triceps: Jézus fia – Szabadka, 1966 (részlet)
Nyomorult tél. Nincs munka, kevés a tartalék dinár, élelem. Szépen vagyunk, de azért szépen vagyunk. Csak egy sovány, nyolcvankilós húsdisznót vágtunk, felesben a rokonokkal.
Székelyhidi Zsolt: Sós rúdt sütsz, kis szűcs?
A rudak csak sajtolódtak, / a rudak csak sóillatoztak, / a rudak csak fektek-keltek…
Falcsik Mari: Mit eszünk Leonardón?
Volt szerencsém a most elköszönő esztendő zömében együtt időzni Leonardo da Vincivel – és mondhatom, remek társaság! Míg Walter Isaacson hatalmas lélegzetű, kimerítő alaposságú élet- és pályarajzát fordítottam, az ehhez végzett kutatásaim során rengeteg érdekességre bukkantam.
Triceps: Tízezer karácsony (részlet)
Nagyi megáldja az ételt a templomi urnából merített szenteltvízzel, egyenlő gerezdekre vágunk egy ropogós Jonatán almát, mindenki kap belőle, ennyien vagyunk, összetartozunk, ez a mi famíliánk, áldás-békesség szálljon rá. A teríték remek, misztikus és egyszerű, ahogy az a bácskai parasztoknál szokás.
Barbély Virág – Székelyhidi Zsolt: E-100 Mufftorta
Felfedeztem egy tortát, amiről azonnal a Spanyolnátha Téli Kertfesztiválja jutott eszembe, ugyanis ez egy hidegkedvelő mussztorta. Kiválóan tart mínuszban. Sőt. Könnyen Schiele-síthető. De ha már Egon Schiele-nek köze van egy tortához, akkor az többé nem mussztorta. Onnantól mufftorta.
Triceps: Éhségemlék
…és én / mire emlékszem: a kislábasban / sütött tenyérnyi édes / krumpliszeletre…
Bauer Barbara: „Jó volt!”
És akkor végre megszólalt a mama. Megtörölte a szája sarkát a keze ügyében lévő kendőjébe, és csak annyit mondott, „Jó volt!”, majd felhajtotta a maradék kávét is, és folytatta: „Nem baj, hogy az öregnek nem kellett ilyeneket ennie”.
Falcsik Mari: Vasárnap
betűz a nap a szomszéd ablakáról / aztán kitáncol / ahogy a néni visszacsukja / ma ennyire futja / fényből de ez is elég lesz / a sárga léhez / hogy színarannyá váljon (…)
Székelyhidi Zsolt: Napszögek
Vadászat nyitott / presszóajtókra, / kitett teraszokra, / utcaasztalokra: / a kávéból mézzel / egy korty eső előtt, / egy utána.