Talán egyszer ő is ott lesz mindenki asztalán, mint az apja. Minden ünnepen.
Kategória: ÍróAsztal
Irodalommá párolt alapanyagok
Debreczeny György: Szindbád az Old Firenzében
Mámoros ízkavalkád-vers egy étlapból, Krúdy előtt tisztelegve.
Hegyi Zoltán Imre: Interjú a festővel (Vincent van Gogh: Éjjeli kávézó)
Nem tehetek róla, hogy látom a szelet. / Igen. Jól hallottad. látom a levegőt. / De nemcsak azt. Látom, ahogy a / csillagok fényét emeli, fojtja. / A levegő körülöttünk: lélek.
Abafáy-Deák Csillag: Haszonnövény
Mikor megkóstolta az első húslevesemet, csak annyit mondott kedvesen, na, majd én, de azért szedett még egyszer a tányérjába. Szegény anyámnak igaza volt, ilyen férjet kislányom nem találsz még egyszer, ha lámpással keresed, akkor se. Nem kerestem, hozzámentem. Azóta eszem, amit főz.
Petrőczi Éva: A verbális konyhatündér
A sokat emlegetett-idézett prousti teasütemény-epizód sokszorosával találkozhatunk Szabó Magda műveiben, olyan pillanatokkal, amikor egy-egy édesség vagy főétel leírásával valósággal bedíszletezi az éppen adott élethelyzetet.
Barti Magdolna: …az illatát
Hallom a hűtőajtó tompa puffanását, ahogy kattan és enged a konyhaszekrény ajtaján a mágnes, tömött papírzacskó tompa zörgését és a kanál kaparászását a fémen.
Petrőczi Éva: Osztrigaóda
Találkozás a párizsi osztrigával: szerelmi viszony egy tökéletes étellel – eredetiben így hangzik Mireille Guiliano új könyvének címe (borítójára nálunk ez került: A francia nők nem számolnak kalóriát – Ínyencségek Párizsa), de az sem fog csalódni benne, aki életében egy árva osztrigát sem engedett le a torkán.
Debreczeny György: Legyen ma csodás a gulyás
majd marha leszek lábszárat venni / ráadásul pont 60 dekát / na meg 40 deka krumplit / hát annyit én nem tisztogatok / rengeteg a dolgom nincs erre időm / a televízióban keresgélni egész nap / a tölteni való paprikát
Triceps: Jézus fia – Szabadka, 1966 (részlet)
Nyomorult tél. Nincs munka, kevés a tartalék dinár, élelem. Szépen vagyunk, de azért szépen vagyunk. Csak egy sovány, nyolcvankilós húsdisznót vágtunk, felesben a rokonokkal.
Székelyhidi Zsolt: Sós rúdt sütsz, kis szűcs?
A rudak csak sajtolódtak, / a rudak csak sóillatoztak, / a rudak csak fektek-keltek…
Falcsik Mari: Mit eszünk Leonardón?
Volt szerencsém a most elköszönő esztendő zömében együtt időzni Leonardo da Vincivel – és mondhatom, remek társaság! Míg Walter Isaacson hatalmas lélegzetű, kimerítő alaposságú élet- és pályarajzát fordítottam, az ehhez végzett kutatásaim során rengeteg érdekességre bukkantam.