Tévedsz, nem szenteste kezdődik, hanem már a bevásárlásnál…
Category: ÍróAsztal
Irodalommá párolt alapanyagok
Kállay Kotász Zoltán: A harmadik
– Kilencéves múltam – meséli nagyi a konyhában húst klopfolva – / amikor Flórián atya hittanórán felszólított: / „Simon Rózsika! Feleljen, kisasszony, / Istenben hány személy van?”
Becz Dorottya: Napi száz – Bejgli
Karácsonykor bejgli a reggeli, pont. A kávé mellé, pont. Mákos vagy diós, pont.
Petrőczi Éva: Nagy magyar kulinária
A Kakastaréj kedves olvasói ritka élményben részesülhetnek 2022 karácsonyára: írói fantázia, sőt, olykor már-már költészet, s ugyanakkor alapos, érdekes adatok, tények sokasága bizonyíthatja a magyar konyha változatosságát, ihletettségét.
Becz Dorottya: Napi száz – Ünnep
Ülök a konyhában, mézeskalácsot sütök, csillag alakút, fenyőfa alakút, rénszarvas alakút.
Lackfi János: Tejbegríz
A tejbegríz, a tejbegríz, / van benne tej, cukor meg víz. / Meg még dara, meg még dara, / a tejbegrízben nincsen íz.
Petrőczi Éva: Keira, a csokiköltészet nagyasszonya
A csokoládémanufaktúra volt az élete értelme, a legjobb dolog, ami valaha történt vele. Egy valóra vált álom.
Becz Dorottya: Napi száz – Puszedli
…a lényeg mégiscsak az íz, ami enyhén fahéjas, hozzá leheletnyi marcipán és szegfűszeg, akár egy parfüm…
Kállay Kotász Zoltán: Maszek világ
…félhomály, nyirkos levegő, terebélyes, főkötős / néni áll zöldségek és gyümölcsök között; / zöld köténye úgy feszül rajta, / mintha két görögdinnyét tömött volna / alá. Hátul tornyokban üres rekeszek.
Lackfi János: Anyám tyúkja – gasztronómiai változat
Ej, mi a szósz! Tyúkunk séf lett? / Azt a tetves edénykészlet! / Ő a konyhának istene, / lessük csillagát, Michelin-e!
Petrőczi Éva: Gyógyító ízemlékeztetők – Szajkó István módra
Az ízek és finom étel-illatok Szajkó-féle ábrázolásait szemlélve számtalan emlék rebbent fel bennem: nagymamám illatos kenyereitől a saját köményes nosztalgia-sütéseimig.
B. Tomos Hajnal: Almafa
Már csak a fák / szavára hallgatok. // Reggelente kezemet nyugtatom / – akár a Biblián – / a százéves almafán: / ki sem gondolom / s már érti, / már oldja sóhajom.