Délutánra aztán elfáradunk, egyre többet gyönyörködünk a kilátásban, végül elcsábulunk, és leülünk egy hütte teraszára.
Kategória: Koffein Klub
Egy pici asztal, kávészünet idejére
Biró Csongor: Egy kávé Pulicában
Itt a Bar Rossi Bruna, benne csak egy maszkos lélek. Iszok majd egy kávét, de előbb irány a vár. Szürke ódon falai között megbújnak az elmúlt századok, annyira emelkedik a széltében elfogyó út, hogy beszorul az a csepp levegőm is. Utcából egy van, néhol olyan szűk, hogy a vállamat söpri az illatozó árnyékliliom.
Kállay Kotász Zoltán: Jelsor
„Iszom egy kávét. Kávét, erősen! / Aztán gyümölcsöt… barackot fogok enni.” / A pultos utánad mosolyog a szagegyveleg párájából: / ezeknek a szagoknak ő a gazdája.
Petrőczi Éva: Kék-fehér fajanszmesék, a sümegi Kisfaludy Sándor Emlékházból
Szerencséje van mindazoknak, akik Kisfaludy Sándor, alias „Himfy” egykori sümegi otthonába, napjainkban emlékházába látogatnak, hiszen a költő és felesége-múzsája, Szegedy Róza életéről valló, mesélő tárgyak mellett hónapról hónapra egy szép ráadás is várja itt a betérőket.
Ligeti Zsuzsa: Kávénosztalgia #11 – Szarajevó
Ne várjunk presszókávét – a Balkánon mindenütt törökösen főzik. Boszniában persze bosnyák kávénak hívják.
Ligeti Zsuzsa: Kávénosztalgia #10 – Salzburg
Három (vagy már négy?) éve újévkor elkísértük Salzburgba a barátainkat, akik a Budapesti Lantos Kórus tagjaiként felléptek az újévi koncerten.
Ligeti Zsuzsa: Kávénosztalgia #9 – Gyula, Százéves
Gyulán található a Százéves cukrászda. Ugyan már egy kicsit öregebb, de nagyon jó hely.
Sós Evelin: Mesetabletta #8 – Kávéillat
Annak idején a szobatársam, Ilonka megkért, hogy amikor megérkezik a friss főzet, fújjak felé egy kis illatot, mert ő csak szagolni szerette, inni nem.
Ligeti Zsuzsa: Kávénosztalgia #8 – Tábori kávé
Nyári táborozásoknál mindig gond volt a kávéfőzéssel.
Lackfi János: Kávémese
Volt egyszer, hol nem volt egy kávé. Dupla kávé volt szegénykém, még nem raktak bele cukrot, se tejszínt. – Furcsák az emberek – gondolta –, keserű, fekete italt készítenek, aztán tesznek belé cukrot, hogy ne legyen keserű, meg persze tejszínt, hogy ne legyen fekete.