Free Ostástka/Medve Zsuzsi: Esik
Esős pünkösdvasárnapi kávé.
Egy pici asztal, kávészünet idejére
Esős pünkösdvasárnapi kávé.
A legszebb kávé címéért Kaunas baristája is versenyzik.
Szombaton oltottan és óvatosan kiültünk az első közös kávéra. Sütött a nap, a kávé zamatos, az ég kék. Egészen olyan, mint egy normális életben.
A terasznyitás napján eszembe sem jutott teraszt nyitni.
Zavartan lépek az épületbe, tudom, tilosban járok, de senki se szól. A pultnál megremeg a hangom, ahogy a presszót kérem, csak egy single, please.
Váratlan látogató, kávészünetben.
Fürdés az Ion-tengerben, majd egy kávé a pálmák alatt.
A négy fal közti magányon olykor a konyhában való alkotással próbálom túltenni magam. Nem annyira főzésként tekintek ezekre, mint inkább egyfajta terápiás alkalmakra.
Az ötvenes-hatvanas években született generációk csak hírből hallottak a fényes szemű kávébabokról. Helyettük ott volt a minden szükségletet kielégítő Frank kávé, mely persze nem a „népi hatalom” találmánya volt, de nagyszerűen lehetett vele pótolni az akkoriban igen ritka külhoni „feketelevest”.
Előbb a gang-sétálós, aztán a kiállós, és immár itt a kiülős is. Márciusi délelőtti kávék története.
A vietnámi kávé nem véletlenül híres, a legkülönlegesebb kávé, amit valaha ittam. És egyben a legolcsóbb kávé is volt életemben.
Gjirokaster egy hegygerincre épült városka Dél-Albániában, a világörökség része. A kávézáshoz az első sorba vettünk jegyet…