Iván Gizella: A húsleves dicsérete
Rendes házban legalább egy héten egyszer esznek húslevest, mondta apám tállyai nagynénje, aki olyan szegény volt, mint a templom egere, de tényleg minden héten leölt egy tyúkot, vagy kacsát a hátsó udvarból.
Kategória: Almárium
Múltból eltett finomságok
Szentmiklósi Tamás: Egy csóró Londonban
A Tottenham Court Road környékén bóklászom, nem tudok betelni a sokszínűséggel, mulattatnak a hóbortos figurák, akik mindig tudnak meglepetéssel szolgálni, néha iszom valahol egy sört, hogy csillapítsam nem a szomjamat, hanem az éhségemet.
Kállay Kotász Zoltán: Tor(ta)
– Holnap jön a hogyishívják… Minek jön? / Megint süthetünk… És nem tudom, hogy mit!
Szentmiklósi Tamás: Szószegés
Apám hétvégén meglátogat, és elvisz a vasútállomáson túli cukrászdába.
Petrőczi Éva: Történelem, családtörténet és ízemlékezet
Sokan ismerjük és szeretjük Bauer Barbara A leggazdagabb árva című regényét, amelynek novellafüzér-szerű folytatásában Békés megye egyik legjelesebb jótevője, Krisztina nem csupán mély hitű és jótékony teremtés, hanem igazi konyhaművész is.
Noth Zsuzsánna: Parádés ponty
Gyere!, sikoltom, s közben a hal visszatoccsan a vízbe. Utána kapok, és két kézzel tartom fogva a víz alatt, pedig ha akarna, sem tudna továbbúszni a sekélyesben. S ha nem találok rá, amúgy is belepusztult volna ebbe az átmelegedett pocsolyába.
Szentmiklósi Tamás: Liberális almás pite
A kedvenc süteményem, almás pite sült a sütőben, s amint elkészült, tepsiben kitették a kőpadlóra, hogy hűljön.
Gergely Tamás: Káfá – mesterségem címere
A kávé az etióp fennsíkról terjedt el szerte a világban, és a neve a „káfá” volt…
Gulyás Dénes: Lilaakác-illatos vacsorák #06 – MarikaLaci vagy LaciMarika
Nem tudom leírni az összetartozást, az övékét máshogyan, csak így: MarikaLaci, vagy LaciMarika.
Szentmiklósi Tamás: A jég hátán is van banán
Ebben a mai fogyasztási őrületben, amikor bármerre nézel, mindenütt reklámok buzdítanak a vásárlásra, sokan már azt sem tudják, hogy mi az a hiánygazdaság, pedig évtizedeken át abban élt a magyar ember.
Gulyás Dénes: Lilaakác-illatos vacsorák #05 – Feri bácsi
A kert nem Feri bácsié volt, ő csak mint szeretett vendég ült az asztal hosszú oldalának közepén. Amikor beszélni kezdett, mély csendben hallgattuk. Rómáról, Itáliáról, Vatikánról, Franciaországról, írókról, költőkről…
Láng Eszter: Anna, a második emeletről
Történt egyszer, hogy egy reggel a ház arra ébredt, nincsen áram. Nem működött a kenyérpirító, a vízforraló, a mikrohullámú sütő, és nem égett a villany a sötét konyhákban.