Erdélyből indulva, németországi vargabetű után, a kilencvenes évek elején telepedtem le Budapesten. A közértben, a zöldséges részlegen láttam először kiírva azt, hogy tv paprika.
Tag: Abafáy-Deák Csillag
Abafáy-Deák Csillag: Velencei Biennálé 1.2: Kávéscsésze, gyűjtőknek
Matteo Thun olasz sztár designer 1992-ben alkotta meg az illy cég jellegzetes formájú csészéjét, aminek mintáját minden évben más művész jegyzi, s amelyek a gyűjtők körében egyre magasabb áron kelnek el. Nekem is van kettő…
Abafáy-Deák Csillag: Velencei Biennálé 1.1: Olasz presszókávé, magyar krémmel
Ki gondolná, ha a reklámfelületen olvassa az illy nevet, hogy az nem kitalált fantázia név. Azt még kevesebben gondolják, vagy nincs elég fantáziájuk, hogy akárcsak feltételezzék, ez magyar név.
Abafáy-Deák Csillag: Haszonnövény
Mikor megkóstolta az első húslevesemet, csak annyit mondott kedvesen, na, majd én, de azért szedett még egyszer a tányérjába. Szegény anyámnak igaza volt, ilyen férjet kislányom nem találsz még egyszer, ha lámpással keresed, akkor se. Nem kerestem, hozzámentem. Azóta eszem, amit főz.
Abafáy-Deák Csillag: Főz, süt
Addig főzött engem János, míg arra gondoltam, hogy én sütök neki valamit. Ma van a születésnapja. Meghívtam magamhoz estére, és jeleztem, ne hozzon almát. Lesz.
Abafáy-Deák Csillag: Velencei máj
Húzom az időt egy ideig, de aztán csak leülök az egyik, turistákkal teli vendéglő teraszán, miután megnéztem az étlapot. Turistahely le, turistahely fel, csak nem lehet rossz itt se. Most dőzsölni fogok, rendelek egy hideg sört és bemondom olaszul a pincérnek Fegato alla Veneziana con polenta.
Abafáy-Deák Csillag: Velencei zárdareggeli
Sose gondoltam arra, hogy egyszer zárdába vonulok. Apáca amúgy is volt már a családunkban. Véletlennek is nevezhetném, hogy a Velencei Nemzetközi Nyári Művészeti Akadémia szervezői egy hajdani apácakolostorban foglaltak szobát nekem, közel a Palazzo Zenobióhoz, ahol az előadásokat tartottuk.
Abafáy-Deák Csillag: Vacsoravendégek spárgával
Az ebédlőasztalon nyolc teríték. Senki sem ül körülötte, ennivaló sincs rajta. Minden aprólékosan elrendezve, harmonikusan, a kék, fehér szín váltakozik. Az asztal fejénél állok, hátam mögött csukott ajtók. Kezemben kés, a teríték hiánytalan, látszik, hogy nem az asztalról vettem el, fanyelű steak kés, ami nagyon éles. Hegyes is. Nem dugom el, sőt, mutatom, szinte büszkén. Azt jelenti, hogy használtam. Vagy használni fogom, ha kell.
Abafáy-Deák Csillag: Sörhab
Idd le a habot, mondja az apja és feléje csúsztatja a korsót. Fel se emeli, beszürcsöli egy húzásra, mintha már gyakorolta volna. Ez a gyakorlás lehetetlen, az asztalnál szürcsölni nagy bűn. Az ajkára ragadt hab zizegve, bizseregve semmisül meg. Nem kérdezték, mégis mondja, csak levegőt ivott.
Abafáy-Deák Csillag: Császármorzsák
Kaiserschmarrn, hallotta gyakran, és megjegyezte ezt az ismeretlen szót, talán azért, mert anyja ekkor mindig sírt, és azt mondta: megint nem sikerült. Nagymama, vagyis ómama, ilyenkor kiöntötte az ételt a konyha közepére.
Abafáy-Deák Csillag: Húsleves Kaporné módra
Az első randin vendéglőbe mentek. Nándi húslevest rendelt. Belekóstolt, és letette a kanalát. Már sehol sem tudnak igazi húslevest főzni. Én tudok, szaladt ki Rozi száján. A férfi megfogta az asszony kezét és csak annyit mondott, azt megkóstolnám.