Becz Dorottya: Napi száz – Sütőtök
Anya azt mesélte, hogy ősszel, november táján mindig megtelt a lakótelepi lépcsőház a sült tök édes illatával…
Anya azt mesélte, hogy ősszel, november táján mindig megtelt a lakótelepi lépcsőház a sült tök édes illatával…
Mindenki anyukájának is hívják keleten, mert gondoskodik rólad, mint egy odaadó anya, minden bajra jó…
A kaliforniai paprika meg már csak legyint az egészre, belőle kifőtt majdnem minden, a vitamin, a remény.
Gluténtól vagy laktóztól, cukortól vagy állati eredetű hozzávalóktól, mondjuk tojástól, és micsoda öröm, ha mindentől mentes, teszem azt a sütemény, ám ha az élet mentes mindentől, akkor az már egészen más tészta…
Püré. Tejszínhabbal. Szelíden.
Tévedsz, nem szenteste kezdődik, hanem már a bevásárlásnál…
Ülök a konyhában, mézeskalácsot sütök, csillag alakút, fenyőfa alakút, rénszarvas alakút.
…a lényeg mégiscsak az íz, ami enyhén fahéjas, hozzá leheletnyi marcipán és szegfűszeg, akár egy parfüm…
Ahogyan azt te is tudod, a falu határában él a fehér szörny, Besh-Amel. Asszonyok tucatjai próbálták már megszelídíteni a vadat, de évente mindig csak egy valakinek sikerül, a többiek kudarcot vallanak.